Ti megbocsátanátok ezt nekem, vagy jogos lenne, ha örökre távoznék ebből a világból?
Elég hosszú ez a történet. Véget ért a suli és utána elmentem okj-s képzésre (estire) ami ráadásul még pénzbe is került. Közben kb. nulla szerencsével kerestem munkákat - persze egyik sem jött be.
Aztán bejött az egyik ahol felsültem és azóta megint nincs semmi.
De én itthon bekamuztam, hogy van és már kerestem is az elmúlt 2,5 hónapban 100 ropit (ami persze nem igaz mert nincs) és még ezelőtt az iskolát is otthagytam, hogy ne kelljen kifizetni a fenmaradó részt.
Így viszont se esélyem nincs a jobb életre, se munkám nincs, se jövőm nincs.
És mg hazudtam is itthon, hogy van közben pedig nem volt. Ráadásul a befőttesüvegben lévő aprópénzekből is loptam, mert kellett a pénz buszjegyre.
Ezek után, helyes-e a feltevésem miszerint nekem nagyon sürgősen meg kellene döglenem, hogy ne okozzak több kárt másoknak? Ez a pióca-élet elég undorító és visszataszító is, de munka ami van hát - fogalmazzunk így - nagyon rossz. Le lehet qrni, de a 12 órázás egy 50 Km-re lévő gyárban - hát azt nem! Ahol ráadásul spártai szigor van még brunyálni sem lehet kimenni. Utazással együtt kb. hajnali 4 körül indulnék el itthonról és este 8-ra érnék haza. És ezt a következő 50 évben végig MINDIG. Hát ez nekem nem menne, mert pluszba még nehéz is
Ezek után jogos-e ha kinyírom magamat? Megoldom vele mások anyagi problémáit - és ezek után végül is ez nem "szimpla öngyilkosság" vagyis rendesen megszűnök és "nem ragadok itt" ahogyan az okkultisták meg a vallásosok mondják?
válasza:
válasza:"Maga a tudat őrjítő, hogy ez így lesz mindörökké... Mert innen nincs továbblépés."
Ha így állsz hozzá, akkor tényleg nincs is! Elég az önsajnálatból, állj a sarkadra, tegyél magadért hogy jobb legyen! Én napi 10-14 órákat nyomtam le egy étteremben ahol mosogattam, takarítottam! DE! Mellette, akár milyen nehéz is volt, tanultam új nyelvet és képeztem magam! 4 éven keresztül napi 2 óra szabadidőm sem nagyon volt, a hétvégéimen is tanultam, amit csak lehetett! Kiba*ott nehéz volt, de megérte, mert ma már jó állásom van, jó fizetésért, és nagyon tetszik a tudat, hogy nem adtam fel! Ha feladtam volna, akkor ma is a konyhában rohadnék és robotolnék!
válasza: válasza: válasza:14: Egyetértek veled. Engem majdnem kirúgtak a suliból, mert egyik évben annyit lógtam. Az egyik angoltanár megmondta az anyukámnak, hogy én soha a büdös életben nem tanulok meg angolul, ugyanis tök hülye vagyok hozzá... na meg persze minden máshoz. Nem tudom hogy érettségiztem le, ez akkora csoda volt, mintha maga Szűz Mária jelenne meg egy körmeneten.
Aztán rájöttem, hogy ez sehová nem vezet, összekaptam magam, elmentem ilyen-olyan képzésekre és tanultam mint az állat - mert végre láttam értelmét. Beálltam a gürizők sorába, dolgoztam. Két nyelvet beszélek magas szinten, volt, hogy egy nyelviskolában kisírtam, hogy egyszerre járhassak két szintet, a munkahelyemről szaladtam, aztán ahogy az egyik órának vége volt, mentem a másikra. (ez már magasabb szinten volt, nem az elején) Ment ez pár évig, megtettem pár merész lépést (de nem hülyeséget amiből baj lehetett volna), és most ott tartok, hogy jól érzem magam, élvezem az életemet, a tengert, a napfényt, a homokos partot... Biztos, hogy lesz még pár nehézség az életemben, de majd meg fogom oldani.
válasza:Abba a gyárba ne menj, tudom, melyikről van szó. Attól még az is jobb, ha behivatod magad közmunkára!
Addig is ideiglenes munkák? Bármilyen segédmunka? A sulit meg inkább ne hanyagold!
"mert végre láttam értelmét."
Nekem pont az a baj, hogy nem láton értelmét. Gürizünk a semmiért, mert alig adnak pénzt annak is nagyrészét elveszi az állam. Magyarországon NEM LEHET JÓL megélni. Kivéve ha MLM alapító, politikus vagy gengszter nem vagy. (E 3 nem zárja ki egymást)
"Félreteszed azt a pénzt, amit ott szerzel,"
50 ropiból mennyit lehet félretenni? Anyámnak is kellene adni belőle. Havi 5 ropis félrerakásokból... áh el kellene mennem Angliába - ott tálcasikálásért kapsz annyit, mint itt egy középvezető. Vagy sőt. Még többet is.
Csak oda is hogy... kellenének a kapcsolatok. Az én legnagyobb bajom meg a rossz kapcsolatteremtő képesség (ezért fognak naponta leverni a gyárban is a 8 általánot épphogy elvégző c típusúak)
válasza:Kellenek a kapcsolatok.. Ez megint a legjobb takarózós duma, miért ne vágjunk újba..
Az ikertestvérem Bécsben él és virul, senkije nem volt Bécsben, ahova mehetett volna. Félretett pénzéből kibérelt egy lakást, majd adta be az önéletrajzokat 10-esével. Most ott tart, hogy már a második előléptetése látszik a közeljövőben.
Bátyám Finnországban él. Senkit nem ismert idekint. A felsőoktatás ingyenes, hát kijött, és itt él már 2 éve. Havi 340 euróból lakik, és étkezik. Mégis csinálja, mert összeszorítja a fogát, és csinálja.
Én Ausztria nyugati felébe mentem ki dolgozni, szintén ismerősök nélkül. Senkit nem ismertem Salzburg és Tirol határán. Most mint írtam, már Salzburg elővárosában, az egyik legelitebb hotelban dolgozok.
Azzal a legegyszerűbb takarózni, hogy úgyse menne.
Aki próbálkozik, az veszíthet. Aki nem próbálkozik, az veszített.
Ez valóban így van.
De Te most ott vagy kint és dolgozol a hotelban - de ezen kívül mit tudsz odakint csinálni ismerősök nélkül? Mert a magány és elszigeteltség is megőrjíthet Téged nem?
Egyáltalán hogyan kell kimenni? Mondani, hogy "jónapot magyar vagyok most jöttem ide semmim nincs, de adjanak már munkát"?
Miért kell ennek ilyen bonyolultnak lennie?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!