Ti megbocsátanátok ezt nekem, vagy jogos lenne, ha örökre távoznék ebből a világból?

Tisztára olyan vagy, mint a Füles a Micimackóban.... Á, úgyse fog sikerülni és a kifogásokat keresed, hogy miért nem.

Én sem ismertem itt kint senkit. Nem mindig kellenek a kapcsolatok, anélkül is lehet boldogulni.

Hány éves vagy már nem azért? Nem igaz, hogy nem tudod megszervezni magadnak, hogy ki menj. Mi a menete.. írsz leveleket álláshirdetőknek, hogy dolgoznál náluk szívesen. Az esetedben a legjobb egy szezonmunka lenne, mert ott szállást és kaját legtöbbször biztosítanak. Aztán ha azt mondják hogy állásinterjú, akkor mész. Ennyire egyszerű. Nincs túl bonyolítva a dolog...

Másrészt pedig. Az embernek le kell mondania dolgokról. persze ismerek meg ide kint is embereket, de attól függetlenül a szüleim, a barátaim otthonról hiányoznak. Sajnos ez van. Ülhetek otthon, dolgozhatok napi 16 órát 6000 forintos napi bérért, és bulizhatok haverjaimmal minden nap, mindeközben egy helyben álldogálhatok, vagy pedig kimegyek, és török előre. Sokan szidják a gazdag embereket, csupán irigységből. Csak azt nem tudják sokan, hogy sokak gazdagságában mennyi munka van, és mennyi lemondás. Az, hogy amíg te itt keseregsz, hogy úgyse menne, addig ő dolgozik. Karácsonyom, szilveszterem nem volt, szülinapom nem volt, a barátnőm ott hagyott. Most 3 hétig itthon vagyok szüleimmel. Aztán dolgozok tovább havi 300 órát. Mert otthon ülve sose jutok előre.

Áhhh.. az élet nem ilyen egyszerű, és nem mindig történnek törvényszerű dolgok. Ez van, fogadd el, és próbálj alkalmazkodni a változásokhoz. Tudod van az a mondás, hogy ha az élet citromot ad, akkor csinálj belőle limonádét.

Anyukáddal kapcsolatosan: nekem a szüleimnél erősebb egyéniség kevés van. Szerintük van egy út az életben, természetesen az amin ők is járnak, minden más hülyeség. Az ő véleményük az ETALON, amihez mindenkinek alkalmazkodni kellene, hiszen az a jó. Szerintük külföldre menni hülyeség, a szép tájakat tévében is meg lehet nézni, nekik ez a visszahúzódó, csendes élet (senki ne jöjjön hozzánk és mi sem megyünk másokhoz) a jó, és mindenki hülye, aki pörgősebb, utazgatósabb. Mielőtt én kijöttem volna két üvöltözős cirkuszolós estén hallgattam hogy mekkora felelőtlen vagyok és tönkreteszem az életemet. Én meg ragaszkodtam a terveimhez, a céljaimhoz, az építő jellegű kritikát és tanácsot mindig elfogadtam, a "te nem vagy normális" beszólásokkal meg nem foglalkoztam. Most ott tartunk, hogy elismerték, hogy jól csináltam.

nem olvastam el. nem hinném hogy bármi rosszabb lehet annál mint hogy megszűnsz létezni. és ne gyere a menyországgal azt csak vígasznak találták ki.

és hidd el lenne olyan aaki sirat majd, és nem, az a valaki nem fog megbocsátani.

Komolyan, Neked mindenre van valami kifogásod, vagy problémám?

Hogyan fogsz kint kommunikálni, hogyan nem leszel magányos, hogyan fogsz jót beszélgetni stb.?

Hogyan?

Úgy, hogy megoldod! Próbálkozol, ameddig csak tudsz, és amivel csak tudsz, mert minden jobb, mint abban a rohadt gyárban lehúzni a következő 50 éved. ;)

Hogyan fogsz kommunikálni? Először döcögősen, aztán belejössz. Múltkor voltam fénymásolni, a csajjal közben beszélgettem, 14,50 euró lett volna a másolás, ahogy a pénztárgéphez ért már 14 lett belőle, amikor nyitottam a pénztárcám, már legyintett, hogy adjak egy tizest...

Nekem most már jól megy a nyelv, bármiről tudok dumálni bárkivel, de nem így kezdtem, hanem azzal, hogy öööööö...öööööö és egy mondatban legalább két nyelvtani hiba volt. Csak nem kifogásokat kerestem, hogy miért nem tudok megtanulni kommunikálni.

Na meg nem véletlenül vagyunk itt, ezen a fórumon és máshol is külföldön élő magyarok, azért mégis ez az anyanyelvünk, ezen tudjuk kifejezni magunkat a legjobban. Itt is kiélhetem a kommunikáció iránti igényemet, más fórumokon is, napközben meg dumálok a helyiekkel. Most pl. mindjárt megnézem a neten az otthoni híradót amiről lemaradtam. Amúgy meg sok helyen vannak magyarok, szóval tök egyedül nem lennél sehol. Csak nem a kifogásokat kell keresni.

kisfiam, te a kifogásokat keresed a megoldás helyett! ezért jár a pofon, jogosan.

mondok még 1 sikersztorit a többi mellé: haveromnak kb annyi pénze volt, amiből itthon 1 hónapig még elélt volna, aztán i ő is akaszthatta volna magát az első fára. gondolt egyet, fogta a kis motyóját és KISTOPPOLT Írországig. ott 1 éjszakát eltöltött egy szakadt motelban, aztán egyet egy padon. visszament a motelba, h takarításért, valami melóért cserébe alhatna-e ott még egy éjszakát. felvették éjszakai portásnak, kapott szállást is, pénzt is.

most egy menő étteremben pincér valahol Németországban. mosogatással kezdte, de felküzdötte magát. a legrosszabb angolos volt az osztályban, alig lett meg a 3as az érettségin, most kb taníthatná a nyelvet, úgy megtanult. gondolom a német sem megy neki olyan rosszul.

ne pitsogjál, hanem indulj neki a világnak. nem köt ide semmi, nincs hitel amit fizetned kéne, nincs gyereked, aki függ tőled. mégis mi a fütykösre vársz?