Hogyan kell szeretni?

Legyen szerencséd anyukáddal kapcsolatban, ám nekem az a tapasztalatom, hogy vannak emberek, akikkel csak úgy lehet jól kijönni, ha tisztes távolságot tart velük az ember.

Tényleg a legjobbat kívánom, de a tapasztalat az, hogy egy középkorú ember nemigen fog már megváltozni. Eddig leélt egy életet és berögződött.

Beszélj vele, mert vannak még csodák, de kevés ember tolerálja, ha szembesítik a hibáival.

Azt kéred most anyukádtól, hogy a torzul kialakult életén, motivációin fordítson egy 180%-ot.

Milyen a szeretet? Hát te sem sokat kaptál...

A szeretet mindig ad, nem vár viszonzást. Mindig csak adna, hiszen szeret.

Kifejeződik szóban, kimondani afelé, hogy szeretlek. Ez rendkívül fontos. Megölelni a másikat. Ölelésben fejeződik ki talán leginkább a szeretet. Segíteni rajta.

Arra figyelj, hogy az nem szeretet, ha az ő terheit te cipeled.

Mindenkinek megvan a maga baja. Egy életed van neked is, rajtad múlik hogyan éled. Anyukád életet egyedül ő tudja feljavítani, ha akarja, de meglepődnék, ha mások már nem szóltak volna neki és mégsem tett semmit. Neki kell akarnia. Ezt nem tudod megtenni helyette.

Ismétlem, legyél szerencsés etéren, de ne lepődj meg, ha mégsem sikerül.

Szeretet nem hánytorgatja fel a múlt hibáit. A jelenben él és a jövőt szeretné, hogy jobb legyen. Ha valaki szeret, nem fogja rádolvasni mit tettél tavaly nyáron. :D

Szeretet nem lenéző , nem különböztet meg negatívan, nem önző, hanem a másik érdekét is nézi.

Nem kell kivetkőznöd magadból és csak másnak legyen jó, de legyen empátiád. Tudd, hogy ha szeretsz valakit, semmilyen területen nem akarsz ártani neki, hogy megsérüljön.

Nem egy könnyű dolog ám!

Ráadásul a szeretetet folyamatosan ápolni kell. Olyan mint egy kert, Ha nem ápolod, gaz nől rajta. Ne félj a gazt nem kell vetni és ápolni, az magától nől :D

De jó lenne, ha egy ilyen elmeséléstől, amit te szándékozol, megváltoznának az emberek.... :)

Szép új világ....

egy normális anya-gyerek (fiú) kapcsolatnak az alapja, hogy az anyja elfogadja a fia döntéseit, és mindenben mellette áll. ami a legfontosabb, hogy ha felnőtt nem fog beleszólni az életébe, elfogadja a szerelmét (ha tetszik neki, vagy ha nem), és hagyja a gyermekét szabadon, nyugodtan élni. hagyja, hogy más országba, városba költözzön, támogatja tanulmányaiban stb. ilyen az önzetlen szeretet.

a szeretetet nem elég szavakkal kifejezni, tettekkel is ki kell pl ölelés. de nem megvett tárgyakkal, pénzzel.

az egymás közötti megbecsülés, és kölcsönös tisztelet fontos. a gyerek tisztelje a szüleit, tudja, hogy mit köszönhet nekik, de a szülők is tiszteljék, fogadják el a gyerekük döntését, véleményét, és szabadságát, (ne akarja magához kötni, ne akaraja az életét irányitani). sajnos nagyon sok ilyen példa van, hogy az anya beleszól fia kapcsolataiba, hogy mit csináljon és a fiú, mint anyuci jófia, mindenben hallgat rá. az ilyenekből lesz a sok papucs, negyven évesen is anyu szoknyája mellett ragadt fiú. vagy boldogtalan házzasságba belecsöppent fiú. tegyük fel, ha az anya szemeli ki magának fia élettársát.

Azt, hogy hogyan KELL, azt nem tudom.

De pl. ismerem a Bibliát, te is megtalálod benne Szent Pál leveleit a Korinthusiakhoz. Az a gyönyörű levél egészen közel van ahhoz, hogy pontosan megfogja azt, amit SZERETETNEK hívnak. :)

Aztán pedig keresd meg a világ- és magyar irodalom gyönyszemeit, verseket, novellákat, regényeket, és magad is választ fogsz kapni a saját kérdésedre. :)

A görög nyelv háromféle szeretetet ismer. Első a szerelmes szeretet. Következő a familiáris szeretet. Ez jelenti a családtagok egymás iránti szeretet. Valóban bonyolult.

A szeretet kifejezésének kicsi korban kell (-lett volna)kezdődni, simogatásokkal, dédelgetéssel ringatással, puszikkal. stb. Sajnos ez már nem bepótolható, mert ilyen felnőtt fiúval már furán jönne ki.

Érdekes lenne feltenned a kérdést: Anya mesélj, milyen voltam, amikor kicsi voltam? Miket mondtam? Min nevettél? Mit jegyeztél meg? Lehet, elég kevés választ kapnál.

Próbáld elmondani, te mire emlékszel. De valami jó dolgok után kutass az emlékezetedben. Tehát a fő gond, hogy Anyukád NEM TUDJA, milyen az, amikor valaki szeret téged. Nem kapta meg ő sem, (gondolom) és ezért nem tudta tovább adni. Nem tehet róla. Lehet, hogy ez már nemzedékek óta így van.

A lányokkal könnyebb az anyukáknak. Több a közös téma, jobban ismerik egymás sajátságait, stb.

Neked kell megpróbálni a kezdeményezést, ha komolyan gondolod. Vigyél virágot a saját szülinapodra, mondvána: Anya, világra hoztál, felneveltél, stb, köszönöm! Öleld meg őt, de legyél tarrtózkodó, óvatos, valószínűleg nincs hozzászokva az ölelgetéshez. Vigyél sütit, vagy vidd el kávézóba, vagy várostnézni, vagy bárhová. Találj ki dolgokat, amivel kedveskedhetsz. Ezek által te magad is megízleled a szeretet örömét, az adás jó ízét, a valakihez tartozás kedves érzését. És talán lassan, lassan ő is felenged, mint a jég, ha süt a nap!

A legmagasabb az isteni szeretet, amely mindig, mindenre és mindenkire, mindenhol, feltétel nélkül kiárad. Aki képes így szeretni, az közel áll ahhoz, hogy szent életű legyen. (Teréz Anya)

Nekem ez segített sokat:

A szeretet himnusza.

Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén,

Ha szeretet nincs bennem,

Csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.

Legyen bár prófétáló tehetségem,

Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,

Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,

Ha szeretet nincs bennem,

Mit sem érek.

Osszam el bár egész vagyonom a szegényeknek

S vessem oda testem, hogy elégessenek,

Ha szeretet nincs bennem,

Mit sem használ nekem.

A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,

A szeretet nem féltékeny,

Nem kérkedik, nem gőgösködik,

Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,

Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,

Nem örül a gonoszságnak,

De együtt örül az igazsággal.

Mindent eltűr, mindent elhisz,

Mindent remél, mindent elvisel.

A szeretet soha el nem múlik.

A prófétálás megszűnik,

A nyelvek elhallgatnak,

A tudomány elenyészik.

Tudásunk csak töredékes,

Töredékes a prófétálásunk is.

Mikor azonban eljön a beteljesedés,

Ami töredékes, véget ér.

Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek,

Úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy itéltem, mint a gyermek.

De mikor férfivá nőttem, elhagytam a gyermek szokásait.

Ma még csak tükörben, homályosan látunk,

Akkor majd színről-színre.

Most csak töredékes a tudásom,

Akkor majd úgy ismerek,

Ahogy én is ismert vagyok.

Most megmarad a hit, remény, szeretet,

Ez a három,

De köztük a legnagyobb a szeretet.

Szerintem ne add fel ilyen könnyen. És azrt hiszem, anyukád is szenved a szeretet hiányától, és talán ő is szívesen megkérdezné valakitől a te késrdésedet. Te legyél az, aki megteszi a kezdő lépéseket, és aki apró példák utján megtanítja szeretni őt. Valószínű, hogy ő sem kapott belőle sokat.

Ha hazamégy, apró kis ajándékkal, csoki, képecska, könyv, kedveskedjél neki, esetleg hívd el valami színházba vagy ilyesmi. Csakis, olyan helyre, ami az ő korosztályának jó. Éreztesd vele, milyen jó dolog szeretve lenni. És kérdezgesd a gyerekkoráról, hadd panaszolja el, hogy őt sem szerették. Neked is jobb, ha van egy szerető anbyuka, vagy legalább eggyel több ember, aki szeret. A szeretet az az érzés, hogy én meg ő ugyanaz.