Miért égetik máglyán nálunk azokat a szülőket akik hamar visszamennek dolgozni?

#6 Az, hogy egy 2 éves kisdednek már a korosztályával kell ismerkednie, nem mond ellent annak, hogy az anyja mellett van a helye... Van erre játszótér, játszóház, családi programok, barátnők stb. De egészen más, ha a 2 éves elautózgat egy másik 2 évessel, és közben ott van mellette az anyja, mintha berakják egy bölcsibe az anyja nélkül... De ezt nehéz megértenie annak, akinek nincs gyermeke.

Az egyetlen ok, amiért jó lehet a bölcsi, ha az anya másképpen nem tudja eltartani a gyermeket, illetve ha annyira izgága, hogy megkukul gyerekkel otthon. (Tehát "rossz" anya.)

Kérdező, te vagy nem érted, amit írok, vagy nem akarod érteni. Miért csak szélsőségekben tudsz gondolkodni? Nem azt írtam, hogy 3 évig az üzlete felé se nézzen... de mindegy is.

Az utolsónak pedig, tudod engem valahogy nem tudna idegesíteni a gyerekem, ha 3 évig kéne vele otthon lennem. Ez a te szégyened, hogy téged idegesít és inkább másba menekülsz. Nem véletlenül van az, hogy a gyerekek nagy részét 2 éves korban adják bölcsibe. A legideálisabb a gyerekeknek és akkor sem kora reggeltől késő délutánig. Még az ovisok szüleinek is szólnak, hogyha nem muszáj 10 óránál többet ne legyen a gyerek az oviban, mert nem egészséges.

2 éves korig meg az anyukájukra van szükségük a kicsiknek, mint ahogy írtam is, ha lehet, bőven anyatejre, a testközelségre, az anyukák hangjára, illatára, ekkor alakul ki a kötődés, amit később nem fogsz tudni pótolni. Ha ezt ennyire nem akarod megérteni, akkor kár volt ezt a kérdést kiírni, mert úgyis csak azokkal bólogatsz nagyokat, akik azon vannak, hogy passzoljuk le a gyereket minél hamarabb, mert a vállalkozás meg a pénz az mennyire fontos. Az ilyen felfogású embereknek ha nem lenne vállalkozása, akkor is kitalálnának mást, csak hogy ne kelljen otthon lenni.

Én kipróbáltam mind a kettőt. Az első gyerekem Angliában született, 1 évesen került bölcsibe. Nagyon hamar beszokott, 1,5 évesen szobatiszta volt és szépen evett egyedül, mások számára is érthetően mondott szavakat. Most is nagyon önálló, ami szerintem felnőttként jó lesz neki. Emellett elég anyás, csak én lehetek vele itthon táppénzen, nekem mondja el a titkait.

A másik gyerekem már itthon született, 2 évet voltam vele itthon. Nekem sokkal jobb volt lelkileg, viszont nem vagyok benne biztos hogy neki jót tettem ezzel. 2,5 évesen még nem volt szobatiszta, nem beszélt. Nagyon önállótlan öltözködésben, nem tud/akar dönteni saját magával kapcsolatban. Pl nyári tábor, mit szeretne sportolni. Nem voltak anyás korszakai, az apjával is mindent meg tud beszélni.

Szóval gyerektől is függ. Nekem, mint anyának a hosszú otthonlét volt jobb. A többit az idő eldönti.

"Én 4 évig maradtam otthon a gyerekkel, és a másodikkal is otthon maradok min. 3 évet. Ha tetszik, ha nem."

Anya létedre elég intoleráns vagy. Eldöntöd, hogy mivel TE ezt csináltad, ez lesz az objektív igazság. Nem baj, ha valaki sokat van a gyerekkel otthon, de ne nézd már le azt, aki nem. Ha te sem tudtál volna otthon maradni a gyerekkel, mert nagyon rossz anyagi helyzetben lettél volna, akkor nem mondanád, hogy 4 év kell a gyereknek.

Egyébként megint nem gondoltok arra, akinek nincs anyukája, mert annak az apa, a nagyi fontos. Az apákat is elfelejtitek: a gyereknek ugyanolyan fontos az apja, mint az anyja. A szoptatáson kívül minden másra képes egy apa.

69%-s szeritnem semmit nem ért el az életben, csak a gyerekek szülését. Viszont ha egészségesek a gyerekek és jó a kapcsoalta a férjével, ergo családként működnek, akkor megérte.

Abban igaza van a 69%-snak, hogy a pénz nem minden. Viszont pénzből élünk.