Hasonló helyzetben lévők tapasztalataira lenne szükségem, valamint tanácsokra. Ti mit tettetek hasonló helyzetben?

Próbálom röviden vázolni.

Évek óta együtt vagyunk férjemmel szeretetben, jóban és rosszban, jutott mindenből. Minden anyagi és nem anyagi gondunkat megoldottuk vita nélkül eddig.

Mindig is közös kasszán voltunk. Akkor is ha ő keresett éppen munkát, akkor is ha én, akkor is ha mindketten dolgoztunk. Minden kiadást megbeszéltünk, mindenben közösen döntünk. Soha semmi félreértés nem volt ebből. Mindig megtettük mindketten a tőlünk telhető legtöbbet, és abból gazdálkodtunk ami volt. Sose voltunk a szegények, de nem is telt mindenre.

A gondok most kezdődtek. Új munkahelyem van, és az eddiginél lényegesen többet keresek. "Sajnos" a férjemnél is többet. Amióta ez így van, és előreláthatólag így is marad, nem ismerek rá. Állandóan feszült, ingerülten reagál minden anyagi természetű kérdésre. Sőt egy hete már nem csak az anyagiakra, reagál így, hanem úgy látom féltékeny mindenkire, ami eddig egyáltalán nem volt jellemző. Most meg amikor a befizetéseket beszéljük át, le akarja harapni a fejem, pedig pont úgy zajlik minden mint máskor. Már ott tartok, hogy az adott napi "sikereimet" el se merem mesélni neki, mert bántja. Nem azért mert irigy rám, hanem .... amit belőle érzek ilyenkor olyan mintha nem értékelné magát annyira mint eddig. Gondolom a féltékenység is innen fakad.

Mivel tudom kizökkenteni őt ebből az állapotból, és megértetni vele, hogy örülni kellene inkább és nem aggodalmaskodni? Amikor beszélgettem vele erről, részben beismerte hogy frusztrálja valahol ez az egész, de utána elpoénkodja a dolgot, és vált valami kellemesebb témára.