Durva dolog hogy néha azt érzem, hogy nem bírok tovább a barátnőmmel, és legszívesebben szétverném a fejét? Ez mellet szeretem, de sokat bosszant. (tényleg szeretem, de mikor felbosszant, csak nehezen bírom visszafogni magam)

Konkrétan mi a probléma? Minden embernél van egy tűréshatár, ez normális dolog, kérdés, hogy nálad mi borítja a bilit.

Vele próbáltál már beszélni erről a problémáról?

Érdekes egy helyzet, mert nálunk pont ugyanez az eset áll fenn. Én egy borzasztó érzékeny, pillanatok alatt dühbe guruló ember vagyok, a férjem pedig egy végletekig nyugodt fazon, akinek irtóra elege van a "felcsattanásaimból". Nem érti meg, hogy miért vagyok ilyen, és igazából én sem értem. Ilyen vagyok, és kész... Szerintem ne keress emögött értelmet. Van, akinek kötélből vannak az idegei, és sosem emeli fel a hangját, van, aki akinek hullámzó a kedélye, és nagyon hamar ideges lesz. Nem vagyunk egyformák...

Amit tanácsolni tudok, az az, amit a férjem csinál velem olyankor, amikor kiakaszt. Azon túl, hogy valami irdatlan nagy hülyeséget csinál, amit már százszor elmagyaráztam neki, hogy ne tegye (pl. ne a porcelántányéron vágja a hagymát, hanem a vágódeszkán, és szászegyedszerre is csak a tányéron vágja), mindig megkérdezi, hogy szerintem hogy lenne jó, hogy legközelebb jó csinálja. Erre általában meg szoktam nyugodni, és elmagyarázom neki, hogy miért nem jó az a dolog, amit csinál... Aztán persze ugyanúgy csinálja a hülyeséget tovább, mert egyik fülén be, a másikon ki...

A kiakadásnak mindig oka van, és általában nyomós oka. Nem mindenki képes elviselni, hogy a másik rosszat tegyen azzal, hogy nem hallgat az okos szóra. Nem mindneki beletörődő alkat.