Mit szóltok ehhez? Anyós-kérdés.

HÁT HA TE FŐZTED VOLNA A KEDVENCÉT , TALÁN OTTHON MARAD!!!

Az én párom sosem főz pacalt ezért anyámhoz megyek ilyet enni. Most akkor szemét anyósa van páromnak??

úgy egyébként minden rendben? vagy még vannak ilyen apró dolgok?

mert nálunk pl. a főzés van: próbálja elintézni, hogy minél többször az ő főztjét együk. ha akarom viszonozni, akkor általában látszik rajta, hogy nem szívesen veszi, nem dicséri, látványosan nem fogy belőle sok, hogy kétszer szedjen, az kizárt. (ez rosszul esik, mert jó háziasszonynak tartom magam. de végül is nem kell a megerősítése) sok dologban meg akarja mondani, hogy mit csináljunk: "nem akarok beleszólni, de..." általában így kezdődik. apró célozgatások, hogy nem vagyok elég ügyes, okos, stb. ilyenek.

(anyósnevelési célzattal)

Ebből is látszik a "jóindulat" szól belőled!

Ne felejtsd ahogy bekiabálsz az erdőbe,az úgy jön vissza!

De én ezt még mindig nem értem (pedig elolvastam az összes választ, kommentet). Világos lenne a helyzet, ha te is otthon lettél volna, és párod úgy megy át enni, vagy neked is menned "kell", de hát te dolgoztál! Nem mindegy, hogy akkor hol eszik a férjed? Legalább nem volt szegény egyedül. Értem én, h akár hatalmi játszma is lehetne, de én ezt most nem érzem annak. Lehet, h már te is kicsit "paranoiás" vagy anyósoddal kapcsolatban. Mert én az vagyok, valami iszonyú kommunikációs készséggel van megáldva, vitakultúra nulla, mindennek úgy kell lenni, ahogy ő azt elképzelte, ha valami nem az ő ötlete, akkor kuka... (Pl a 83 éves anyja a mai napig lépcsőzik naponta többször, mert az emeleten van a szobája és a fürdőszobája. Lenn ki lehetne alakítani, egy kisebb fürdőszobát és háló/nappalit is, már megkérdeztük többször, de nem, így nem. Pénzük lenne rá /tavasszal tervezik a házuk felújítását/, kifogás: "dehát nincs lenn ágya és szekrénye sem". Most az ilyenre mit mondasz?! Mi meg tök féltjük a nagymamát, mert még vízszintes talajon is szédül, csapódik a falnak, a nyaki verőere elmeszesedett, évente 3-szor fekszik be a kórházba egy hétre, erősítő kúrára. De akkorsem. Nem tudom mint gondol, mi lesz, ha egyszer véletlenül leesik.)Ja, és amikor a párom megkérte a kezem (kettesben) és elújságolta neki telefonon, akkor megsértődött, mert a párom nem kérdezte meg őt és nem szólt róla. Meg hogy biztos megtartottuk akkor az eljegyzést a szüleimnél (ott voltunk, amikor séta alkalmával megkért). Nem ám megkérdezte volna, h mi van pontosan, nem mindjárt megsértődött és amikor mentünk hozzájuk 10 nap múlva még mindig duzzogott és szóba sem került a lánykérés. A nagymama sírva mondta, h ő nem bírja tovább, muszáj gratulálnia... nekem ilyen anyós jutott... Szóval ezzel csak azt akarom mondani, hogy én aztán minden cselekedete mögött önzőséget sejtek (szégyellem magam miatta, de így érzek), de a te mostani esetedet nem érzem gáznak. Igazuk van az előttem szólóknak, ha ti megbeszéltétek a férjeddel, h nem megy, akkor:

1. aljasság volt anyóssal szemben, h neki meg azt mondtátok, h lehet, h megy

2. a férjed a hibás, mert ha vmit megbeszéltek, tartsa magát hozzá, és egyébként sem egy kisgyerek, akit túrórudival "el lehet csábítani"

Ha ugyanez történne veled ,a te anyukaddal,akkor gondolom az rendben lenne ugye?

Te nem vagy normális...