Miért kell beleszólni a döntésembe?

istenem, hát hogy jönne haza...vonattal, busszal, repülövel, autoval :D

én sem értem miért van itt mindenki ennyire besz.rva... ha nem müködik hazajön, nem döl össze a világ.

Figyelj, felnött vagy papiron, nem muszàj bàrkire hallgatnod.

Bàr én fél év utàn nem mernék csak ugy valakivel külföldre menni, ha mennék is, bebiztositanàm magam ahogyan csak lehet. Oroszokrol nem sokat tudok, nem tudom, milyen emberek, de ambivalens dolgokat hallok roluk, ivàszat példàul... De utànaolvasok, linkelek neked!

Voilà:

[link]

Elég sok előítélet van az oroszokkal kapcsolatban, nyilván féltenek.

Én is szeretnék kilátogatni, megtanulni a nyelvet, esetleg később kint élni. Megértem, hogy nem akartok távkapcsolatot, de lehet kicsit hirtelen a kiköltözés.

Szerintem te ezt elég lazán fogod fel, kb. egy jó bulinak, üdülésnek. Mármint nyilván megkedvelted az országot, a nyelvet is, és szívesen kilátogatnál oda, ráadásul a barátod is ott lenne, úgy képzeled jó helyetek lenne ott és minden rendben lenne, jól éreznéd magad.

Azért szerintem próbálj kicsit leszállni a rózsaszín felhők közül és logikusan átgondolni.

Végül is, kimehetsz vele, ha jelenleg nem köt ide semmi, például nem tanulsz és nem kell emiatt félbeszakítanod az életedben a dolgokat. Ha szakítotok, akkor vagy keresel magadnak ott lakást vagy hazajössz. De azért az tényleg megtörténhet, hogy valami filmbe illő rémtörténetbe cseppensz és még a nagykövetségre se jutsz el... Meg eleve más kultúra, a barátod már benne él, de neked még új és egyedül leszel ott. Én például egyszer egy török férfival ismerkedtem meg, mondtam is róla minden negatívumot, hogy nem tűrik el a nemet meg ők akarnak döntéseket hozni, a nőkkel csak addig bánnak jól, amíg egyetértés van, de ha a nő egyszer nem azt akarja, amit ők, akkor agresszívvá válnak stb. Gondoltam ez is csak általánosítás, ráadásul én már régebb óta ismertem azt a férfit és ő nem is volt az az alfahím típus, gyakorlatilag úgy nézett ki a helyzet, hogy én voltam, aki irányította a dolgokat. Sosem gondoltam volna, hogy bármi is igaz lehet abból, amikkel riogattak. Aztán egyszer nem értettünk egyet, nem ugyanazt akartuk és akkor teljesen megváltozott, erőszakos lett, de nagyon. Teljesen ki volt akadva, hogy nem teszem azt, amit mond és nem adom fel az elképzeléseim, hogy az legyen, amit ő akar. Rémes volt, de szerencsére rögtön véget vetettem a dolognak és lezártam a kapcsolatot.

Szóval nem árt kellő alapossággal megvizsgálni a kapcsolatot egy ilyen komoly döntés előtt és valahogy bebiztosítani magad, mert még bármi kiderülhet a barátodról. Pláne ha nem vagy a legjobb emberismerő, vagy ő nagyon profi a szerepjátszásban és esetleg még nem derült ki minden. Mert fél év alatt, pláne ha nem sok időt töltötök együtt, mert mondjuk dolgozni is kell és hasonlók, akkor nem minden esetben ismerik meg egymást eléggé a felek.

Egyébként te mit csinálnál odakint? Neked is lenne munkád, van már valami elképzelés? Mert az tényleg nem szerencsés és akár veszélyes is lehet, ha csak úgy kimész, gondolván, hogy majd egyelőre a barátodnál élsz és az elején csak fényképezgetsz a városban.

Arról már nem kezdek el papolni, hogy ha csak fél éve ismeritek egymást, akkor én a helyedben nem mennék ki csak akkor, ha amúgy is imádnám azt az országot és nem kötne ide semmi. De talán még akkor sem, mert fél év az kevés, sajnos sokszor pont ennyi idő után derül ki valami olyasmi egy kapcsolatban, ami miatt szakítanak a felek. Legalább ne veszekedésben válj el a családodtól és beszéld meg velük, hogy szükség esetén vissza tudj költözni hozzájuk, ne maradj minden nélkül.

A barátodat pedig kérdezd ki alaposan, hogy miként fogtok ott élni, mert tudom nehéz elhinned, de simán lehet akár szélhámos is és ki tudja, majd hol találod magad. Tudom, hogy ilyesmikkel inkább csak filmekben találkozni és amikor az embernek mondják, akkor elképzelhetetlennek tűnik, hogy veled ilyen történjen, de azért nem árt mindent figyelembe venni. Egyébként pedig Oroszország valóban kicsit durvább hely, mint M.o., tényleg kicsit veszélyesebb.

Ráadásul úgy kimenni, hogy nem ismersz ott senkit, csak a barátodat, sőt még talán őt sem eléggé (ennyi idő után)... Legalább próbálj barátnőket szerezni, akik majd odakint segítenek neked a dolgokban és legalább lesz kivel elmenni vásárolni és megbeszélni, hogy mennek ott a dolgok és hasonlók. Meg legalább valaki tudni fog rólad, ha valami baj történne tudsz kihez fordulni, nem csak idegenek vesznek majd körül.

Különben szerintem a családod csak azért szól bele, mert korainak tartják, hogy mindent eldobsz egy fél éves kapcsolatért és még az országot is elhagyod és az egész életed hatalmas fordulatot fog venni. Ha mégis ezt akarod, akkor le kell ülni velük és mindent elmagyarázni, hogy megértsék miért teszed. De fontold meg amiket mondanak, mert lehet igazuk van. Látod itt is sokan írtuk, hogy szerintünk korai még és túlzás egy fél éves kapcsolat miatt ekkora váltást beiktatni.

3-as, akkor ballagj végig a Moszkva-parton vagy egy metróállomáson, és a Rigó utcai C középfokúddal beszélgess az emberekkel (súgok kicsit, nem fog menni).

Egy nyelvvizsga még közel sem azt jelenti, hogy BESZÉLNI is tudsz anyanyelvi környezetben (nekem is van C közép, és tapasztaltam).

Kérdező, az még addig oké, hogy kimész, úgy látom, szerinted ez egy jópofa kaland, nincs is ezzel semmi gond - de remélem, van pénzed ott-tartózkodásra, és visszaútra... és ez nem azon múlik, hogy a srác orosz vagy nem, fél éves ismeretség után én még a velem egy városban lakóval se költöznék össze, nemhogy egy másik országban.

3-as vagyok.

Bocs, de a nyelvvizsga csak az első állomás volt, azóta is folyamatosan tanulok, és jé, még beszélgetek is anyanyelvűekkel -- igaz, egyelőre csak itthon, de nem megy rosszul, sőt!

törököket, arabokat meg sem kell látni.....azért az orosz emberek mások.

hál istennek engem a szüleim sose korlátoztak ilyesmiben, 19 évesen Angliába költöztem, onnantol pedig évente országot váltottam (többek közt Izraelben is éltem)..végül Svájcban kötöttem ki és mentem férjhez.