EGYEDÜLÁLLÓ ANYUKÁK! Hogy tudtok megélni?

"de persze erre sz.rik nagy kalappal a tanító néni"

Miért a tanár lenne hibás egy központilag kirendelt szünetért? Te hány órát dolgozol munkahelyeden szabadnapodon? Mert ugye csak azt várod el amit te is megteszel.

Különben meg attól, hogy elválik az ember a gyereknek van apja, szünetbe vele is lehet.

Sziasztok, egyedülálló édesanya vagyok egy közel 4 éves kisfiúval Budapesten.

Saját lakásban élünk (nem belváros, hanem kertvárosi rész, pár lakásos új építésű lakás normális környék, játszóterek stb)

Természetesen dolgozom, a férjem 15 eFt tartásdíjat fizet (ha fizet)- nem erre alapozom a megélhetésünket, mert bizony sokszor hoppon maradnánk ("minimálbéres" vállalkozó a lelkem...)

Banki szférában, pénzügyi területen vagyok szakértő, az átlagosnál magasabb jövedelemmel. Prémiumokkal együtt havi nettó 500 eFt a keresetem, plusz havi cafeteria 45 eFt értékben.

Ezzel együtt ésszel, tartalékolva élünk, nyugdíjat, biztosítást fizetek, egyéb ésszerű megtakarításaim is vannak.

A kisfiam magánoviba jár, minőségi programokat, külön foglalkozást tudok neki így is biztosítani. Autót is tudok fenntartani, naponta azzal járok, belvárosban dolgozom, bkv-val 3* annyi idő lenne.

A nyári szünet, betegségek ideje nekem is probléma... Korlátozottan tudom hazahozni a munkát, de akkor ha kell éjjel dologozok.

Nagyon nem könnyű, nyáron másik magánoviba, kis családi napközibe megy, mert ennyi szabadságom nincs.

Sajnos már nem élnek a szüleim, közeli hozzátartozóm nincsen- nekem pl. ez a legnagyobb gondom.

A nyári százezren felüli plusz kiadást ( alkalmanként babysitter vagy a fenti megoldások) pluszban teremtem elő, februártól adóbevallások, uniós pályázati elszámolások stb- a munkaidőn kívül éjjel naponta pár órát vagy hétvégén, ha a kisfiam alszik.

Nagyon alapos szervezéssen nem lehetetlen, de időnként fárasztó.

A takarításhoz havonta egyszer 6-8 órában jön fizetett segítség.

A hétköznap estéken nekem kikapcsolódás mesét olvasni, társasozni, hétvégén sétálni, játszóterezni.

Párkapcsolatom nincs és egyelőre nem is vágyom rá (2,5 éve vagyok egyedül).

Ami még problémásabb időben, az a külsőm ápolása, igyekszem nap közben intézni, amit tudok és bizony szégen vagy nem, több diplomával sem érzem cikinek, hogy megtanultam körmöt építeni, géllakkozni- és jó minőségben megcsinálom magamnak.

A rendszeres mozgás is eléggé korlátozott, de ősztől már igyekszem megoldani.

A kisfiam az első- jól, de megfontoltan élünk (excelben vezetem a pénzügyeket, nem vásárolok divatból)

Hat havi 500000ft-bol vigan dalolva megelnenk, de lehet, hogy a kerdezonek az alberlet kifizetese utan egy nullaval kevesebb marad.

azert nem kellene polgartpukkasztani....

12-es válaszoló vagyok.

Az előző kommentelőnek üzenem: NEM polgárpukkasztás, ám te sem az elegancia mintaképe vagy.

A kérdésre válaszoltam a saját életemmel, saját tapasztalatommal.

Leírtam, hogy nekem is (mint mindenkinek) vannak nehézségei: pl. nálam az, hogy nem élnek nagyszülők, nincs közeli rokonom a közelben.

Egyébként budapesti viszonylatban banki szakértői munkával, 40-ehz már közelebb, két élő tárgyalóképes felsőfokú aktív nyelvtudással, nemzetközi tapasztalattal nem sok ez a fizetés- de ha ez neked ennyire fáj, akkor nyugodtan te is tudsz tanulni, tenni érte.

Nem itt kell lepontozni, beszólogatni (mert mint írtam, nekem is meg kell küzdenem azokkal a dolgokkal, amelyekkel a legtöbb egyedülálló édesanya nap mint nap megküzd: pl. kevés szabadság, ügyintézésre időt szakítani, nyári szünet stb.)

Ha neked ez polgárpukkasztó volt, akkor a te készülékedben van a hiba, de senki nem tiltja meg neked sem, hogy tanulj, dolgozz, érj el többet a jelenlegi helyezetednél- elsőként talán kezdhetnéd egy kis jómodorral.

Kicsit sem érzed szánalmasnak ezt a hozzászólást? :)

Minden jót.

...12. és 16-os vagyok újra.

Egyébként miért törvényszerű az, hogy egy egyedülálló nőnek éheznie kellene (mint ahogy "kedvesen" az első válaszoló is kommentelte)?

Nem csak és nem feltétlenül csak az anyagiak okozhatnak nehézséget a gyermeknevelésben egyedül.

Nem írta még senki, de gyakran én azon is szoktam gondolkodni, hogy pl:

- hogyan fog a kisfiam számára hiteles férfi/apaképet szerezni a mindennapokból?

- hogyan tudom megteremteni az egyensúlyt, hogy ne neveljek "nyuci kedvecét" az egy szem fiamból (...és nem kap meg mindent...)

- hogyan tudok egyszerre szigorú, mégis szerető szülője lenni, akire egy személyben hárul akár a fegyelmezés, ha nagyon szükséges, akkor a büntetés is?

Szerintem ezek is fontos szempontok, sőt hosszú távon legalább olyan fontosak, mint az anyagiak.

Ha egészséges, kiegyensúlyozott, kreatív gyermeket sikerül nevelnem, akkor nálamnál nagyobb esélye adódhat az életben a boldogulásra, mint nekem. És ebben a boldogulásban sokkal nagyobb súllyal szerepelhet az, hogy szerető közegben nevelkedjen- mint az, hogy x+1 játéka legyen.

Inkább legyen 100* tiszta turkálós ruhája a kisfiamnak, de legyen tartalmas, neki való szórakoztása, közös programunk vagy járjon sportolni, zenélni vagy amihez tehetsége, kedve van.

A pénz tényleg nem boldogít: egyszerűen egy szokásos és szükséges kelléke az életnek.

Úgyhogy kedves epés "polgárpukkasztó" kommentelő kérlek gondold végig újra- neked valóban csak a pénz dimenzióban értékelhető a család és a gyermeknevelés?

Szomorú értékrend (lenne).

Utolsó válás nem jelenti azt, hogy apa eltűnik a világban.

Attól, hogy a szülők nem együtt élnek még az apa mintát láthatja amikor nála van. Nem a gyerektől válik az ember hanem csak a feleségtől.

Utolsó: nem, nem tűnik el a világban, de azért aközött a kisgyermek szempontjából van különbség, hogy apát naponta látja, több a közös tevékenység, a napi rutin vagy pedig láthatáson találkoznak.

Példás értékű válás esetén sem tud már a gyermekét nem nevelő fél olyan mértékben részt venni a gyermek életében, mint előtte, ez törvényszerű.

17-es,azért nem foglalkoznak többen az egyéb kérdésekkel,mert belevesznek az anyagiakba.Sokan valóban szinte éheznek,és kilátástalan helyzetbe kerülnek ha "úgy alakul".Szoktak is rám haragudni,mikor azt mondom,egy nő,csak akkor szüljön egynél több gyereket,ha egymaga is fel tudja őket nevelni.Mert sose lehet tudni!

Sajnálom azokat akik egyedülállóan rossz helyzetbe kerülnek,ezért ha már szorul a hurok a kapcsolatban akkor ideje lépni,én azért mentem el gyed alatt egy tanfolyamra,hogy legyen egy új szakmám,több lehetőségem,azért írattam be a gyereket is bölcsibe,és mentem vissza dolgozni.Nem a fenekemen ültem,és koppanok,ha úgy alakul.Szerencsére végül megoldódott minden.

Neked itt már több kérdésben olvastam a válaszod ( a műkörmözésről ismerlek fel :D ) Szerintem irigylésre méltóan jól csinálod,a lehető legjobbat hoztad ki a helyzetből.