Néhány nőben miért nincs meg az önállóságra való késztetés?

Mert megtehetik. Mostanában egyre inkább abba az irányba halad ez a "női egyenjogúság", hogy igenis egyenlőek vagyunk, de azért nyalják már ki a seggemet, mert az kényelmes. Na nem, köszönöm. Az ilyen nőket mélységesen megvetem, akinek csak a szája nagy, de a cselekvés már fájna.

Más a kérdés, ha valaki ezt az életmódot választja, hogy elmegy HTB-nek, és nagycsaládot alapít. Ez egy tiszteletre méltó irányvonal, más meg ezt nem lenne képes megtenni (én magam sem).

Az a lényeg, hogy haladjon valamerre. A hasonló picsogó-vinnyogók viszont csak egy dologra jók, ahogy a férfi haverok mondják: tölteni.

Ha azt mondom, egyenjogúság, akkor egyenlő joggal veszem át a páromtól a karton cukrot és tejet nagybevásárláskor, és nem hisztizek rajta, hogy fel kell cipelni. Nem várok rá, hogy megtegyen olyan dolgot, amit kis utánajárással én magam is megtehetnék (internet, könyörgöm... jobbkézzel fogd a biztosítékot, és ne magaddal zárd az áramkört...).

De hát na, van, aki inkább szül a leprába egy halom gyereket, csak megmozdulni ne kelljen... Egyszerűen igénytelenek saját magukra, a saját szellemi fejlődésükre, mert FÁRASZTÓ. Majd apu intéz mindent...

# 14

Hány feministát ismersz? Csak azért kérdezem, mert annyira divatos lett ezzel dobálózni, de az emberek nagy részének fogalma sincsen a dologról.

Kérdező. Sok nőt így neveltek eleve, Magyarországon még a mai napig negatív felhanggal szokták emlegetni, ha egy nő szereti a munkáját és sokat dolgozik is érte. Akkor megkapja a karrierista pics...

De ha meg HTB szeretne lenni, azért köpködik meg, pedig az sem kis meló.

# 14

Férleértés ne essék, mert mondandód egy részével egyetértek.

Nem születik mindenki egyforma képességekkel/lehetőségekkel/személyiséggel.

Van, aki már akkor megjegyez mindent, ha 1.-re hallja, van, aki nem.

Én jó tanuló voltam, de vért izzadtam érte. Míg sokan semmit nem tanultak órákra és ötösük volt én sokszor éjszakába nyúlóan görnyedtem a könyvek fölött.

Megfizettem az árát, tönkre is mentek a szemeim.

Nem vagyok olyan okos, hogy egy értelmes szakot el tudjak végezni egyetemen, olyat, amivel a munkaerőpiacon is labdába rúghatnék és nem a 1000000. médiaszakos munkanélküli lennék.

Van egy piacképes szakmám. Csak okj, ezért is vért izzadtam.

Fizikai munkát is kell végezni benne, amit meg a testem alig bír, 60 kiló vagyok de gyenge csontozatú.

Nem minden nő okos, zseniális robotgép, főigazgatói állásra kitalálva. Be kell látni, kevés az ilyen.

Én anya szeretnék lenni, 3-4 gyerekkel. gen otthon szeretnék lenni, kertet csinálni, tyúkokat etetni mert erre képes vagyok, ezt szeretem csinálni. De ehhez az ember párjának is vállalnia kell tudni azt, hogy eltart és csak akkor lehet, ha jól fizető, biztos állása van.

Emancipáció.... nem mindenki vágyott rá. Ha engem kérdeztek volna, én biztos nem szavaztam volna rá. Örülk ha más eldönti helyettem a dolgokat, nem érdekel a politika, nem értek hozzá (és ezt vállalom), szeretem ha a párom megmondja, mi hogy legyen.

Dolgozni csak azért dolgozok mert egy szükséges rossz, muszáj a pénz, a lét miatt. Meg gyűjtök rá, hogyha gyerekeink lesznek és ott lesz a gyeses időszak, ne már 23 ezer bejövő jövedelmem legyen csak. Oda kell félretett pénz.

Tanulni... nem mindenkinek öröm. Dolgozni sem, főleg ha sok undok nő van a munkahelyen, akik mind fúrják egymást. Valakinem boldogság, valakinek átok.

Én csak sajnálni tudom őket (nem rossz értelemben).

Akik tényleg valami oknál fogva ha bele gebednek akkor sem tudnak egy 2-nél jobb jegyet kicsikarni magukból, illetve akik beleszülettek a semmibe, és sosem volt lehetőségük semmire, azok ugye mások.

De akiket a szülők tejben-vajban fürdettek, meg ha vért is izzadnak, de kaphatnának egy 4-est esetleg 5-öst, de beletojnak, majd ugye a későbbiekben ugyanez lesz a munkahellyel is, hááááát, azokról inkább nem fejteném ki a véleményem.

Röviden: Én sem értem.