Egyszeruen nem tudok mit tegyek! Jo dontes lenne? Okkal lehetne buntudatom?

Amíg anyukád nem tud elköltözni apukádtól veled együtt,addig sajnos nem tudok mit mondani!

Nincs egy rokonotok,aki befogadna titeket? Közbe be kellene adni a válási keresetet anyukádnak.

Nagyon nehéz mások életéről dönteni, ha megengeded, és segít, én csak azt írom le, én mit tennék a helyedben:

1. Mindenképp felmennék a bátyámhoz, és elvégezném az egyetemet.

2. Ha még egyszer előfordul verés, amíg otthon vagyok, felhívnám a rendőröket, aztán elcipelném anyámat a kórházba látleletért, majd ennek birtokában bemennék a rendőrségre (lehetőleg anyámat is vinném) feljelentést tenni. Egyúttal felhívnám a figyelmüket arra, hogy ha nem tesznek semmit, gondoskodom róla, hogy jelenjen meg a médiában az eset, és ha bármi ezek után történik édesanyámmal, azért ők is felelősek.

Megpróbálnám még egyszer rábírni anyámat, hogy jöjjön velem, és megmondanám neki, hogy nagyon szeretem, de ha ő nem hajlandó semmit tenni magáért, én nem fogom hagyni, hogy a saját életem is tönkremenjen.

Sok erőt és sikert kívánok neked!

Én bár lehet kegyetlennek fog hangzani amit írok, de a helyedben a következőt tenném.

- Anyuka, ugye tudod, hogy szeretlek? Nos akkor azt is tudod, hogy ledöbbent, hogy érzelmileg zsarolsz, hogy magad mellé láncolj.

Volt és van lehetőséged kilépni ebből a házasságból a megalázó helyzetből, de te valamiért nem akarsz. Rendben, ez a te döntésed, nyilván nem mondhatom meg neked, hogy mit tegyél és mit ne tegyél. De én nem akarok ilyen életet magamnak. Én tanulni akarok, a jövőmet akarom bebiztosítani. Ehhez az kell, hogy megtegyem az első lépést, még akkor is ha fáj nekem, még akkor is ha öngyilkossággal fenyegetőzöl. Hétvégén elköltözöm. Tudod hova megyek, ha kellek ott megtalálsz, de nem fogok engedni az érzelmi zsarolásodnak.

ennyit mondanék, és azt tenném amit én akarok a szívemmel, eszemmel.

Mondom ezt úgy, hogy 43 évesen 23 éves fiammal, akit sosem zsarolnék érzelmileg.

Szerintem anyáddal nincs minden rendben.Ennyi idő alatt simán kitalálhatott volna már valamit, de valamiért nem hajlandó lépni.Ez az ő hibája.Bátyádat kérdezd meg hogy szerinte mi lenne a legjobb megoldás.

Igazából kéne keresni két keményebb embert és apádat olyan szinten összeverni hogy a telefont se tudja felvenni a törött kezével a mocskos sza*házi.A rendőrök nem tudom mi a büdös francért várják el hogy tiszteljék őket, amikor magasról tesznek arra hogy mi van az állampolgárokkal.

Ülj le szépen anyáddal és beszélj vele, kérdezd meg hogy miért nem lépett, miért hagyja tönkretenni az életét egy senkiházi féreg miatt.Komolyan nem értem anyádat, 10 évig ezt tűrni, elmebetegség kategória.

Mondd meg hogy te ezt már nem bírod idegileg és szeretnéd ha együtt hagynátok ott apátokat.Ötletelek, de igazából tudom a megoldást, csak az nagyon fájdalmas lenne.Az életben néha nagyon kemény és fájdalmas döntéseket kell hozni, hogy a jövőnk biztosítva legyen.

Egyszer mikor nem látják, szépen gyorsan összepakolsz és otthagyod őket a büdös pi*ába, felköltözöl bátyádékhoz aztán csináljanak amit akarnak, anyád teljesen meg van hülyülve.Ne hagyd hogy tönkretegye ez a két szerencsétlen a jövődet, az életedet.

A válaszíró 16%-ban hasznos válaszokat ad.

Ez minden elmond azt hiszem.

Anyukadnak szakember kell, hogy ravezesse, hogy ez igy nem elet, nem csak neki, de az egesz csaladnak. Majd mikor anyukad meg egyser bekerul a korhazba a veresek vegett, rogton lepni kell. Korhazat mozgositani a segitsegert.

Eladni a hazat, apa menjen ahova tud, ti meg felkoltoztok Pestre. Tanulsz, elvezed a fiatalsagodat.