Teljes elkeseredettség fiú baba születése esetén?

szerintem benne azért ilyen erős a kislány iránti vágy, mert valami nagyon nem volt rendben az ő gyerekkorával, és így szeretné pótolni mindazt, amit ő nem élhetett át.

csak magamból indulok ki, nálam is ez a helyzet, majd ha eljutok odáig, hogy gyerekem legyen, én is mindennél jobban szeretnék egy kislányt.

biztos, hogy csalódott leszek, ha kiderül, hogy kisfiam lesz, de akkor elfogadom nyilván. talán depressziós nem leszek, de végülis nem tudhatom, hiszen a terhesség tud érdekes tüneteket produkálni.

Nos én is ilyen voltam..Én amikor megtudtam,hogy terhes vagyok,rögtön el is neveztem Daninak..A terhességem alatt az orvosom is sokszor mondta,hogy nem szabadna ennyire bele élnem magam,hogy fiam születik,mert mi van ha lány lesz? teljesen kiakadtam,hisz én el se tudtam volna képzelni,hogy lányom legyen.. Amikor eljött az idő a szülésre az orvosom berendelt egy "pszichiátert is" hátha szükség lesz rá..(nekem nem mondták meg,és nem is kértem,hogy előre megmondják a baba nemét)Elég hamar és könnyen világra hoztam a fiamat.A doktornő megkérdezte,hogyha kislány lett volna örültem volna neki? Azt mondtam neki,hogy 9 hónapig el se tudtam képzelni,hogy ne fiam szülessen,de ott a szülőszobában amikor a kezembe adták a csöppséget már azt se bántam volna ha lány!!Annak is szívből örültem volna...

De végül is mégiscsak szükség volt a pszichiáter doktornőre,de nem nekem..Még aznap este egy nőt hoztak be a kórházba szülni,akinek szintén fia lett,de lányt akart..Azt mondták 6 évig próbálkoztak a babával,és nagyon örültek amikor megtudták ,hogy jön a baba,de nem lány lett.A nő egész éjszaka sírt,majd reggel elhagyta a kórházat saját felelősségére.A kisfiút nem vitte magával,lemondott róla...

Érdekes. Nálunk az volt, hogy amikor megszülettem és apám megtudta, hogy lánya lett nem pedig fia akkor onnantól nem érdekeltem. Azóta eltelt jópár év és folyamatosan érezteti velem, hogy nem vagyok jó semmire és utál. Szerintem az ilyen nem való szülőnek... vannak ilyen emberek. Nem tudom sajnálni őket, akik a saját gyereküket sem tudják elfogadni.

Esetleg rá kellene ébreszteni a csajt arra, hogy (hülyén fogalmazok, de) a fiú babának is vannak előnyei. Lehet, hogy nem tud majd neki cuki ruhákat vásárolni, de lesz helyette más szép élmény. Aztán később lehet még egy kislánya is.

Örüljön, hogy egészséges a gyermeke és még bármi lehet belőle, büszke lehet rá. Szerintem az ilyen megérdemli a sorsát, én csak a gyereket sajnálom...

Az ilyen emberek nem érdemlik meg a gyereket.

Legközelebb mi lesz, ha nem kis piros masnival születik, akkor már nem kell?

A gyerek nem egy játék, amit el lehet dobni! Ha csinálta, nevelje is fel!

Nehéz dolog ez, én is úgy vagyok vele, h mindenképp fiú szeretnék,lányt semmiképp.

Ezen nem sűrűn tudsz majd változtatni.

Akkor én most mondok egy jobbat. :) Az én apukám már az idősebb korosztályba tartozik, ő szerette volna ha valaki továbbviszi a nevét. De mi négyen vagyunk lágyok (gondolom nem lettünk volna ennyien ha születik fiú). De soha eszembe sem jutott hogy ezért nem szeret! Imád mindket és nagyon büszke ránk, pedig lehet hogy a szülésnél még nem volt olyan boldog.

Sőt a van már egy unokája aki szintén lány és őt is imádja!

De sajna azt senki nem tudja megmondani hogy miként fog reagálni ha már megszülte a gyereket a kérdező barátnője. Szerintem ha ilyen súlyos a problémája akkor hozzáértő személytől, orvostól kéne tanácsot kérni. Biztos hogy valami mélyebb problémája van.

Ez olyan szomorú :(

Én azt mondtam mikor megtudtam, hogy terhes vagyok, hogy mindegy mi, csak egészséges kislány legyen ;)

terhesen végig azt éreztem, hogy kislány, mikor megmondták, hogy fiú nem akartam elhinni, azt álmodtam minden éjjel, hogy kislányom lesz... A szülőágyon megnéztem, hogy tényleg ott van-e a fütyi, ott volt :D kb. 2 perc múlva egy életre beleszerettem ebbe a kis csodába!

Remélem a barátnődnek is így lesz, majd lesz egy kishugi... :)