Miért baj az, hogy 5 éves kapcsolat (ebből 2 év együttjárás,3 év együttélés) után már csak kettesben szeretném tölteni a szentestét a párommal?

A barátom családja(főleg az anyja és a huga, aki pedig már szintén felnőtt nő) ezt képtelen elfogadni és sajnos rajta is látom, hogy nem érti mi a problémám azzal, hogy ha 24-én hazamegy mindenki a saját szüleihez/testvéreihez és 25-én találkozunk. Amíg nem éltünk együtt az rendben is volt nekem, de mostmár ez nagyon zavaró. Mondta, hogy az anyukája meg ő is szeretné, ha ott lennék velük 24-én(az én szüleim nem csinálnának belőle problémát,ha 25-én mennénk hozzájuk, főleg, hogy mindkettem dolgoznak aznap),amúgy kedvesek, jól kijövök velük, de úgy érezném, hogy nincs benne az én kis személyiségem az ünnepben. Már lenne igényem arra, hogy együtt szépen feldíszitsük a kis fánkat, kidekoráljuk a lakást, közösen kitaláljuk a menüt stb. és aztán 25-26 felőlem családozhatnánk egész nap,de a szentestét én már vele szeretném eltölteni, kialakítani a közös kis szokásainkat. Félre értés ne essék,nem vagyok hárpia, nem hanyagoljuk el őket, sűrűn megyünk hozzájuk, tehát nem az van, hogy ez az év egyetlen napja,mikor találkoznak. De látom a páromon, hogy neki inkább a nyüzsgés, közös nagy családi banzáj hiányozna és célzott rá, hogy kettesben lehet unalmas lenne. Nekem pont az intimitásra és nyugalomra lenne szükségem 24-én,nem erre. Kiváncsi vagyok másnál mik a tapasztalatok, mert eléggé el vagyok keseredve. A válaszokat előre is köszönöm.

26/N a barátom 31 éves