Szerintetek nagyon durva lenne, ha megmondanám a páromnak, hogy válasszon köztem és a családja között?

A párom bátyja drogos, alkoholista, vagy épp depressziós és öngyilkos akar lenni. Mindig van valami újabb "hóbortja" (legalább is ő így hívja), amivel kikészíti saját magát és a környezetét is. Ennek mindig az a vége, hogy kórházba kerül, de nem tanul belőle, hanem előröl kezdi az egészet. Munkanélküli, a szülei tartják el. Fizetik az albérletét, a kajáját, de a létfontosságú dolgokon kívül pl. a cigijét meg az iphone élőfüzeteset is. És egyszerűen nem veszik észre, hogy amikor már tizedszerre is pénzt kér, az nem kajára kell, hanem piára, vagy drogra. Mindig fényezik, hogy már megváltozott, pedig soha sem fog, ha ez így megy tovább.

Mikor a párommal összejöttünk kamaszkorunkban, ez még nem érdekelt annyira, mert úgy voltunk vele, hogy a felnőttek dolga megoldani a helyzetet. Most viszont már összeköltöztünk, dolgozunk, a párom szülei viszont nyugdíjasok, és nagyon nehezen jönnek ki úgy, hogy a fiukat is el kell tartani. A párom nagyon sokat segít nekik, a fizetése nagy részét nekik adja. Ebből viszont az következik, hogy mi is rossz anyagi helyzetbe kerülünk. A belemet kidolgozom, de nincs semmi látszatja, hónap végére sokszor már kajára is alig van pénz. Én nem bírom már, hogy soha sem jutunk egyről a kettőre. De tudom, hogy nagyon önző dolog lenne, ha megmondanám a páromnak, hogy válasszon köztem és a családja között, mert ha továbbra is őket pénzeli, akkor a mi kapcsolatunk már nem lesz hosszú életű. Komolyan nem tudom mit csináljak.

25N