Más is utálja a "nevelőapját"?

Az én nevelőapám egy alpári buta, lusta ember. Egy éve házasodtak össze anyámmal, a húgomat cselédnek hívja, engem csicskáztat, mikor meg kéne beszélni valamit kussol és büdös mint egy 6 napos pizza. Eleinte nem utáltam de mióta megismertem nagyon. Alig várom, hogy húgom is felnőjjön és mihamarabb le tudjunk lécelni

17/l

Jobban fogod érezni magad, ha másnak is sz*r???

Hülyén tetted fel a kérdést, vagyis igy semmi értelme nincs. Hacsak nem fogsz jobban aludni attól, ha ide még jelentkezik 10 másik aki szintén utálja a nevelőapját.

Ha tanácsot szeretnél, hogy miként kezeld a helyzetet vagy hasonló akkor inkább úgy tedd fel a kérdést.

Tökre unalmas már látni nap mint nap olyan kérdést, hogy Más is utálja az anyját? Másnak is igy viselkedik az apja? Más is folyton vitatkozik a szüleivel?? Igen nagyon sokan vannak igy, szóval ezek a kérdések mind mind olyanok, hogy automatikusan törölném őket, amig nem lenne benne megfogalmazva egy igazi kérdés.

Nyugi, nem vagy egyedül.

Én 7 éves voltam amikor a szüleim elváltak. Tök jól éltünk apával, de aztán anyám lelépett ezzel a gyökérrel. Majd pár hónap után visszajött értünk a gyerekekért. Első pillanatnál fogva utáltam amikor megpillantottuk. Eleinte nem is tudtuk mivan mert anyánk úgy állította be, hogy nyaralni megyünk csak az ország másik végébe. Hát elég hosszú lett a nyaralás.. Azóta is, 10 év után együtt vannak. Alkesz a csávó, verte anyámat és nővéremet is. A 40 éves ember nekiment egy 16-17 éves lánynak akkor, gratulálok neki...

Engem is mindig terrorizált és fenyegetett, én voltam a legkisebb. Volt hogy hajnalba kivert az ágyból és elzavart otthonról. A parkba mentem, és iskolába is onnan indultam, akkor 10-11 éves fejemmel.

Viszont már én sem vagyok kisgyerek, így amikor legutóbb megakarta ütni az anyámat, félholtra vertem. 3 hónapig dolgozni sem tudott menni, fél szemre vak volt annyira bedagadt neki az arca. Milyen ember aki egy nőre kezet emel... Ahogy elkezdtem ütni és ahogy esett össze, elkapott a hév és eszembe jutott a csodás gyerekkorom amit ő tönkre tett. Így a földön is vertem egy jó pár percen keresztül. Még bele is térdeltem 3-szor az arcába.

Nem akartam leamortizálni ennyire, de egyszerűen muszáj volt, hogy végre megértse, nőt férfi nem üt meg. Főleg nem anyámat, a szemem láttára. Már 7 évesen is ezt kellett néznem, tovább nem fogom. Azóta még párszor összeverekedtünk, de olyan egy szerencsétlen ez a nőverő, hogy ütni sem tud. Szóval ismét földre került.

Most viszont ott tartunk, hogy megszólalni nem mer amikor énis itthon vagyok. Békességben most elvagyunk. De amikor kezd aggresszív lenni, nekem elég egy morgás és megy aludni.

Szóval sokan rosszabb helyzetbe vannak mint te, de mindenre van megoldás. (Persze nem mindenképp az erőszak, de sajnos mást nem tudtam tenni.)

Amíg a családod nem bántja fizikálisan, addig bírd ki, próbáld elfogadni. (Esetleg beszélj anyuddal, hogy lépni kéne mert neked ez nem kóser.)

17/F

Kitartást mindenkinek akinek muszáj elviselnie az új "családtagot"...

Egy alkoholistát persze, hogy nehéz elviselni.

Még szomszédnak vagy kollégának is idegremenő; ha pedig családon belül kell az embernek elviselnie (akár vér szerinti, akár "nevelő" szülőként) az rettenetes.

De anyád miért tűr egy ilyet?

Mennyi izmos 17-18 éves fiúka van itt, nem piskóta, csak úgy dagadnak az erőtől...

Remélem azt is számításba veszitek, hogy egy szülőnek, nevelőapának rengeteg kompromisszum, empátia, és mérhetetlen türelem kell hozzátok.

És akkor jöttök itt játszani az erősgyereket, gratulálok.

Remélem anyátok még időben elzavar otthonról titeket, ha van egy kis eszük.

#7 Te meg ásd el magad ha szerinted az a normális, hogy egy férfi üt egy tehetetlen 3 gyerekes anyukát a 7 éves gyereke szeme láttára. Gratulálok, fogj vele kezet és simogasd meg a pszihopata fejét is, mondogasd neki "ügyes voltál drágaságom, menjél csak üsd tovább a tizenéves fiatal lányt és az anyukáját is."

Szívesen megteszem mégegyszer ha megint kezet fog emelni rá. Gondolom te is jó nevelésbe részesültél ha inkább a nő verőt véded 2 tehetetlen nő helyett.

"Remélem azt is számításba veszitek, hogy egy szülőnek, nevelőapának rengeteg kompromisszum, empátia, és mérhetetlen türelem kell hozzátok."

Mégis: Milyen kompromisszumra vagy empátiára van szükség a mértéktelen alkoholfogyasztáshoz?

"Én 7 éves voltam amikor a szüleim elváltak. Tök jól éltünk apával, de aztán anyám lelépett ezzel a gyökérrel. Majd pár hónap után visszajött értünk a gyerekekért. Első pillanatnál fogva utáltam amikor megpillantottuk. Eleinte nem is tudtuk mivan mert anyánk úgy állította be, hogy nyaralni megyünk csak az ország másik végébe. Hát elég hosszú lett a nyaralás.. "

Kedves 5-ös!

Édesapád nem harcolt a felügyeleti jogért?

Vagy csak nem kapta meg, ilyen körülmények ellenére? (Mert ma már ezt is el tudom képzelni.)