Csalódott lennél ha a fiad egy kisgyermekes anyával jönne össze?

"Minden értelmes, élettapasztalattal rendelkező anya így van ezzel, akinek fontos a fia boldogsága."

Nem. Azok vannak ezen a véleményen, akiknek nem a fiuk boldogsága, hanem a saját kicsinyes elveik a fontosabbak.

Akinek a fia boldogsága a fontos, az annak örül, ha a fia talál valakit, akivel kölcsönösen szeretik és megbecsülik egymást, és aki mellett boldog tud lenni. Hogy most van-e gyereke vagy sem, az lényegtelen.

"Nem. Azok vannak ezen a véleményen, akiknek nem a fiuk boldogsága, hanem a saját kicsinyes elveik a fontosabbak."

NEM elvekről van szó. Ha végigolvastad volna a válaszomat, és képes lennél szöveget értelmezni, akkor nem írnál ilyen butaságot, de neked csak annyi jött le, hogy nem hallelujáznék rögtön a hír hallatán. Az már nem ment át, hogy miért, az sem, hogy ennek semmi köze a kiszemelt nő személyéhez, kizárólag az ilyen szituban rejlő nehézségekhez, konfliktusforrásokhoz. Sem pozitív, sem negatív előítéleteim nincsenek az egyedülálló anyákkal kapcsolatban.

4-es vagyok, aki a 3 éves kislánnyal talált egy fantasztikus férjet és 17 év után is nagyon boldog házasságban él.

Egy dolog lehet valóban probléma, a spermadonor (szándékosan nem apát írok, mert az apa az, aki neveli, aki jóban, rosszban mellett van, aki vele együtt sír és nevet és virraszt betegségben).

Valóban nálunk ilyen probléma nem volt, mert amikor rájöttem, hogy egy egoista, barommal élek együtt és gyakorlatilag nem szereti a gyerekét sem, amikor otthagytam kötöttem vele egy egyezséget, amit mindketten betartottunk. Lemondtam a gyerektartásról (nem voltunk összeházasodva, tehát válni sem kellett), de cserébe nem láthatta a gyereket. (Mielőtt valaki felhördül, hogy milyen anya vagyok... az gondolkodjon el rajta, vajon kivel lehet ilyen megállapodást kötni? Akinek a gyereke a világon a legfontosabb?). Tehát én a nyugalmat választottam anyagi áldozattal, de bátran mondhatom a legjobb döntésem volt! És a gyerekem nincs félrevezetve, tudja, a történteket. Szóval az élet hál istennek engem igazolt. Ott valóban probléma lehet, ahol az anya ragaszkodik a gyerektartáshoz, ragaszkodna ahhoz, hogy az apa hordja el a gyereket, mert a gyereknek szüksége van "apára", de ugyanakkor egymás ellen beszélnek és duruzsolnak a gyerek fülébe.

...és ha úgy lenne feltéve ez a kérdés, hogy "a jól kereső és már saját lakással rendelkező fiadat levadászta egy többszörösen elvált, 3 gyerekes nő"?!

Akkor is ennyire boldogok lennétek?

(Mert a rokonságban ez történt, és a nő kiszekálta a srácot a lakásából és nem lehet kitenni onnan a 3 gyerekkel.)

Miben más az, hogy "ha a lányod kisgyermekes férfival jönne össze"? Miért a férfiakra van kihegyezve?

Nem mintha bármelyik felállással gondom lenne.

"Az (talán már) a hülyeség határát súrolja. 3 kisgyerekes pasit én sem vállalnék be. "

Ugyan miért? A válaszok többségéből és a pontozásból ítélve egy kisgyerekes nőt férfiként bevállalni csodás dolog, a jó nevelést mutatja, de 3 gyerekessel már nem lehet boldog senki?:-) Első esetben begyöpösödött, önző meg ki tudja, mi az az anya, aki nem durrant el egy üveg pezsgőt a hír hallatán, utóbbinál pedig okos és körültekintő?:-) Annyira bírom, amikor a saját álszent hülyeségetek csapdájába estek bele.:D

Nekem VAN olyan korú fiam, aki akár nősülhetne is. Tudom, hogy kellően okos és intelligens ember, szóval bárkit választ magának választja és az neki jó lesz.

Mitől volnék csalódott?

Apám - az az volt. El se jött az esküvőnkre, nem is álltam szóba vele vagy 2 évig. Úgy is lehet.