Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Hogyan tovább? Nem látom a...

Hogyan tovább? Nem látom a kiutat.

Figyelt kérdés
Elsőre talán úgy tűnhet, hogy ez csak egy hiszti, de tényleg nem tudom mit csináljak. Röviden a történetem lényege: 3 éve érettségi után külföldre mentem, szerettem is de végül hazajöttem, mert a megkeresett pénzt feléltem, hiába akartam spórolni nem ment. Na most 25 évesen az anyukámmal, a párjával és az ő gonosz, szenilis anyjával élek egy panelban. ( pont ezért mentem ki külföldre ) Nekem jutott persze a legkisebb félszoba, ahol nem férek el, és mellette semmilyen magánéletem nincs. Munkát folyamatosan keresek persze, de mivel jelenleg csak egy érettségim van, nem sok választék van, persze tervben van a továbbtanulás csak először munka legyen. A problémám az hogy itthon megbolondulok. A ''mama'' egész nap ordibál, a beteg kutyájával kiabál, meztelenül rohangál, minden róla szól. Én kérdeztem a szülőket, hogy ők ezt hogy bírják, válasz meg kell szokni. Hiába szeretnék elköltözni, itt nálunk annyi egy albérlet mint maga a fizetés. Tudom, hogy vannak ilyen társ bérlők is, így éltem külföldön is, de itthon egyedül szeretnek végre lenni, nyugalomban. Bárki akinek van valamilyen ötlete, szívesen fogadom, mert én tényleg nem tudom merre, hogyan tovább..

2018. jan. 25. 09:22
1 2 3
 11/29 A kérdező kommentje:
Köszönöm az eddigi válaszokat! Mielőtt bárki ítélkezne, nem szórtam el a pénzemet, mindig próbáltam beosztani! De kint sem ingyen van az élet, és mivel nem mint felsővezető dolgoztam, átlagos fizetésem volt. Jogsim van, és szó sincs arról, hogy nem akarok dolgozni! Most is egy állásinterjúra megyek. Nekem a fő problémám az, hogy szerintem esélytelen önálló életet kezdeni egy 150-es fizuból, úgy hogy a lakások 130-tól indulnak.
2018. jan. 25. 10:15
 12/29 anonim ***** válasza:
61%
Na ezt utálom, mikor valaki azzal védezik, hogy kint sem ingyen van az élet. Ugyanis kint élek, takarítóként kezdtem, autót tartottam fent, tartok is, nem pirítóskenyéren éltem, és mégis tudtam félretenni. Plusz azóta már a szakmámban dolgozom, mert akartam tenni érte. És tettem. Szakma nélkül is, ha van jogsid, király lehetsz báhol. Szóval ez nem kifogás!!!
2018. jan. 25. 10:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/29 anonim ***** válasza:
93%
Na most az egy dolog, hogy egyedül szeretnél lakni egy másik, hogy bevállalod a társbérletet, vagy megőrülsz otthon, ez kizárólag a te döntésed. A te döntésed volt az is, hogy nem tanultál tovább, te választottad, hogy külföldre mész, ahogy azt is, hogy feléled a pénzt, amt kerestél. A döntéseknek következményei vannak.
2018. jan. 25. 10:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/29 anonim ***** válasza:
74%

És mielőtt sorra kerülne, hogy keveset kerestél, azért hozzátenném, hogy nem vagyok teljesen tájékozatlan a viszonyokkal kapcsolatban. Ha egy barátnőmnek sikerül takarítóként megélni a felszolgáló élettársával és egyikük sem teljes munkaidőben dolgozik, hanem 6 órában, ami mellett jó környéken jó lakást engedhetnek meg maguknak nos akkor erősen arra gyanakszom, hogy nem feltétlenül csak a körülményekben volt a hiba, mikor nem volt elég magadra, amit kerestél.


#13 voltam

2018. jan. 25. 10:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/29 A kérdező kommentje:
13-as! Nekem viszont jelenleg nincs párom vagy élettársam! Ha lenne, akkor valószínűleg együtt élnénk, és nem tettem volna fel itt kérdést. Nem gondolom, hogy életképtelen lennék, vagy lusta, mert 19 éves korom óta magamat látom el! Ez pedig akkora baj lenne, hogy nem szeretnék életem végéig idegenekkel együtt élni? Dolgozni igyis úgyis fogok, ahogy tovább tanulni is. Annak is igaza van, aki szerint így jártam miért szortam el a pénzt, holott nem szortam el. Annak is igaza van, hogy aki dolgozni akar talál is munkát. Egy szóval nem is említettem, hogy lehetetlen munkát találni. Önálló életet nehéz elkezdeni, egyedül, 0 támogatással. De köszönöm mindenki véleményét!
2018. jan. 25. 10:43
 16/29 anonim ***** válasza:
85%

22 vagyok, 18 évesen költöztem el otthonról úgy, hogy van egy kislányom. Tehát kettőnkről kellett gondoskodnom.A szüleim isznak, tehát nem volt segítségem és még tanultam.

Most is bérlakásban lakunk, nem kapunk gyerektartást, nem támogatnak a szüleim és a gyerekre se kapok mást, csak a csp-t.. mégis megélünk.


tehát javaslom: fogd magad, keress egy àllást és ne a fővárosunkban, hanem mellette keress bérleményt.

2018. jan. 25. 10:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/29 anonim ***** válasza:
100%
Szia . Mi is külföldön élünk családostól ,évek óta . Csak azt tudom javasolni ,próbáld meg újra ...
2018. jan. 25. 10:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/29 anonim ***** válasza:
78%

Hadd világosítsalak fel, kérdező, hogy 18 éves korom óta látom el magam nulla támogatással (mind szülői, mind állami részről), így lehet hogy legalább annyira, ha nem jobban tudom nálad, hogy a saját életért áldozatokat kell hozni ahelyett, hogy hisztizel. Mert amit művelsz, az színtiszta hiszti.

A nullára fel nem lehetnek olyan igényeid, mint saját lakás. Érettségivel nem lehet igényed kényelmes kötetlen munkaidős irodai melóra. Neked mindössze egyetlen problémád van: hogy válogatsz, holott nem vagy abban a helyzetben, hogy megtehesd.

(még mindig #13)

2018. jan. 25. 11:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/29 anonim ***** válasza:
71%
Szobá bérelni másoknál? Na az a csöbörbör vödörbe.. Én egy néninél béreltem mikor eljöttem otthonról 18 évesen,kb még abba is beleszolt hova megyek,bulizni menni no volt,dolgozni se akart kiengedni nem értette h éjszakai műszak mi és h tisztességes nő este alszik.. Na két hét után mentem át a munkászszállóra,albánok törökök,ukránok közé. 40 kilos 18 éves nőként csodálatos élmény volt.. Onnan jött az utca onnan a barátok. Egy rossz házasság. Költözések,menekülés. leginkább a belső múlt miatti démonok elől. Aztán szép lassan kiveredtem ebből. Már meglett Családanya vagyok,de nem cserélnem el a múltam mert épitő jellegű volt és erősebbé tett. Amire megoldást akarunk talánli arra fogunk is minden más kifogás.
2018. jan. 25. 11:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/29 anonim ***** válasza:
53%

Akkor vázoljuk fel a helyzetedet:

25 éves vagy, kimentél külföldre, ahonnan sikerült hazajönnöd egy peták nélkül, most anyukádékkal élsz, ami persze nem tetszik. Ahelyett, hogy elmennél tanulni valamit, és mondjuk elköltözhetnél koliba, albérletbe másokkal, egy érettségivel próbálsz munkát keresni, ami időpocsékolás, valljuk be a mai világban gyakran még diplomával, okj papírral sem könnyű rendes munkát találni, ne élj álomországban. Vannak ám igények. A megoldás az lenne, ha felemelnéd a kis fenekedet és elvégeznél valami tisztességes képzést, mert amit te most akarsz, az ebben az országban elég lehetetlennek tűnik, nem külföldön vagy.

2018. jan. 25. 11:26
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!