Háborús kapcsolat. Van jövő?

Mi is így vagyunk:)Veszekedünk 1 sort utánna jön a durci,aztán amikor kellene a csókja,az ölelése akkor megbeszéljük hogy mi is a probléma:)

Aztán minden olyan mit régen:)

Hát...ha "felnőtök" igen, másképpen gondolj el egy ilyen viharos családot?! :-S ahol apu anyu hetente adják be a válást és kiabálnak kígyót-békát egymásra:-S

Mi ilyenek voltunk tizenévesen a párommal minden héten összevesztünk (igaz vérig sértések nem voltak)...de állandóan háborúztunk egymással. Egyszer komolyan akartunk szakítani, de az ajtónál tovább nem jutott, kibékültünk:) Azóta...vagy attól kezdve "felnőttünk" a kapcsolathoz és nem szidkolózunk, nem bántjuk egymást...persze néha-néha előfordul, de ritka...

Szerintem beszéljetek erről, mert kár a kapcsolatért ha tényleg szeretitek egymást:) (viszont hosszútávon ez elég keserves:-S)

Nekünk ilyen volt a kapcsolatunk 2év után szakítottunk 2hónapra, mióta újra összejöttünk jobban becsüljük egymást, rájöttünk hogy nem érdemes mindig marni egymást, mert beleőrülünk. Pedig mi együtt akarunk lenni! Azóta ha nem is tökéletes, de sokkal jobb a kapcsolatunk. Nyugodtabb, és összességében kellemesebb.:) Azóta újabb két év telt el.

Nem tudom ti hány évesek vagytok, nekem ő az első komoly barátom, amikor elkezdtük nem is tudtam még mi az a kapcsolat. Most már kezdem érteni.

Lehet hogy mindketten ilyen típusok vagytok, hogy ettől érzitek izgalmasnak a kapcsolatot. gyanítom egyikőtök sem érezné boldognak magát olyan valaki mellett, akivel nem lehet veszekedni aztán kibékülni.

Velem például nem lehet veszekedni. Ha elkezd valaki tényleg csúnyán beszélni velem, vagy ahogy írod, gyűlölködni, akkor otthagyom és kész. de én nem megyek vissza. Egy pasi akart ilyet játszani, hát nem tartott a kapcsolat egy hónapnál tovább.

Van aki ezt szereti, van aki mást. ezt neked kell érezned.

31/N