Mit gindoltok? Légyszi adjatok normális választ!

Van egy barátnőm 28éves és van egy 14éves kapcsolata. Kapcsolat során a párja sok napot volt tőle külön mert a lány a szüleivel volt. A párja nem ment mert nem hívták annyiszor mint magát a lányt. A lány sem hívta megjegyzem a legjobb barátnőm. A barátját ez rosszul érintette érinti s elhidegül már szerintem a szüleitől..érthető a döntése? van egy 5 éves kislányuk. A lány viszi a nagyszülőkhöz amikor szeretné de a párja nélkül s akkor megy haza a párjához amikor ugy véli. Öszevitáztam a legjobb barátnőmmel. Nekem nincs kapcsolatom de az én belatásom elmondtam neki, hogy mostmár ti vagytok evy család és együtt kell töltsétek az éjjszakákat vagy itt vagy ott de melle lenne a helyed. Most nem beszél velem. A férfi sokat dolgozik vannak igaz viták vannak durcik. Amit én hallok elmegy késő délutánig dolgozik szombatokat is bemegy csak meglegyen minden a családjának. Van hogy kedves vele a barátnőm van hogy nem. Vam hogy kedves vele a párja vam hogy nem. Elmondom nektek apu 60 anyu 58 viták voltak köztük is de anyu aput mindig hazavárta elmondtam ezt baratnőmnek is úgy tett változik a világ. Mesélte anyu hogy sokszor elhagyta aput mert a sok munka miatt lelkiekben nem dolgohta fel a távollétünket elhagyta. Apu utanuk ment. Egyszer volt, hogy apu hagyott el minket de anyu nem akart utana menni nem akart vele beszélni latni sem. Pedig akkor anyu volt az aki sokat volt apu nélkül amikor tehette volna. A barátnőmnek elmondtam a családod mostmár a gyermeked a párod. A szüleid szüleid maradnak de ha összekaptok akkor se a szüleid az első hanem bogy együtt megoldjátok. Azért lett kislányotok hogy összetartson nem azért vannak a szüleid, hogy ha vita van akkor ott legýél elmenj és mondjanak dolgokat amiért benned azt erősítik hogy hagyd el. A megoldás az lenne, ha ott lennél lennétek és akkor meghalgatnád hogy miért is mit lát amit én nem és azt nem jónak látja és ezt forfítva is! Most az lett a vége hogy se velem se a párjával nem hajlandó békülni. Szüleinél van itt a karácsony a párja van hogy hevidens tény és való vam hogy ugy szól ahogy nem minden esetben kellene de ezt a lanyról is elmondhatom. Szeretném ha jóban lennénk és a kicsinek is az apja az apja lenne de nem tudom megértetni vele azt, hogy viták mindenhol vannak és nem a menekülés hanem a megértés kellene legyen leülni és megerteni egymást nem pedig otthagyni. Szerintem is sokat jár el a szüleihez a barátnőm anyu is mondta neki, hogy ez nem szép hogy mindíg nélküle mész a szüleidhez el. Most én is s anyu is ösze van rakva a párjával. A szülei segítnek ha tudnak de amikor a lany egyedül van náluk akkor a párjához nem haza iranyítják hanem marasztalják napokra. Én elhiszem hogy mint egy apa mint egy csaladeltartonak vannak pillanatok amikor ugy érzi hogy nem tesz eleget és ez durcizasba vagy kisebb vitakba megy át. de a lány sem egy megertő tipus hanem a probélmát ugy kezeli hogy otthagyka elmegy nem pedig együtt megoldani. Szerteném ha leírnátok, hogy a lány mit tesz rosszul és mit kellene tennie ha vita van elmenni vagy maradni?