Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Mit csináljak, hogy megoldjam...

Mit csináljak, hogy megoldjam a családom gondját?

Figyelt kérdés

Én mindig úgy gondoltam ,hogy a mi családunk nagyon szoros kapcsolatban van, de sajnos az utóbbi időben elfajultak a dolgok.

Van egy nővérem , akinek van két gyereke és egy irányító férje .

Sajnos a férj nem jön ki a szüleinkkel , egyenesen utálja őket, pedig sosem csináltak a szüleim ellene semmit.

Nemsokára 10 éve vannak együtt , és az együtt töltött időben nagyon ellenünk hangolta a nővérem . Odáig fajult a dolog , hogy már hónapok óta nem láthatják a szüleim az unokákat . A nővérem üvöltve közölte előtte a szüleimmel hogy hagyjuk őket békén és hogy mi vagyunk a világ legrosszabb emverei.


Szörnyen nagy szívfájdalmam van , nem is főleg magam miatt , hanem a szüleim miatt.

Hiába próbáltam beszélni vele , velem is üvöltözött csak.

Minden nap ezzel a tudattal fekszem le. Nagyon megvisel

Valami tipp , hogy ilyenkor mi a teendő?

Esetleg volt már valakinek ilyen eset a családjában?



2019. ápr. 20. 20:42
1 2 3
 1/26 anonim ***** válasza:
28%
10 éve ebben él, és csak most jutott eszetekbe, hogy ez nem normális...? Hát.. csodát ne várj. Talàn valami családterapeuta tudna segíteni, de valószínű a fèrje olyasmit mondana, hogy biztos el akarjátok venni tőle, ellene akarjátok hangolni, a gyereket akarjátok stb. Szóval...
2019. ápr. 20. 21:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/26 A kérdező kommentje:

Nem , nem most tűnt fel ez az egész , de.nem tudtunk volna semmit csinálni.

És abban igazad van , a férj csak még jobban támadna minket , vagyis az a vicc az egészben , hogy ő ebben az áldozatot játsza , hogy Mi utáljuk őt és nem tudjuk elfogadni.

És a nővérem ezért "védi".

2019. ápr. 20. 21:06
 3/26 anonim ***** válasza:
29%
Bíróság és nagyszülői láthatást kérvényezzetek, ha eddig fajultak a dolgok és már nincs értelmes párbeszéd csak ez az egy út van. Vagy próbálni beszélni velük, bár annak sem volt sok foganatja az elmúlt 10 évben...
2019. ápr. 20. 21:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/26 anonim ***** válasza:
50%

Ne aggódj. Majd egy nap sirva állit be a szüleidhez két bőrönndel a kezében, mellette a két siró gyerek...

Szerintem a legközelebbi hozzátartozókkal mindig jóban kell lenni. Kérdező, te ezzel nem tudsz mit kezdeni. A nővéred majd egy nap rájön, hogy elszúrta..

2019. ápr. 20. 21:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/26 A kérdező kommentje:

Az a baj a nagyszülői láthatással , hogy a szüleim nem akarják azt , hogy a tesóm még jobban utája őket.

De nagyon fáj nekik. És látszik ,hogy minden nap szenvednek.

És amúgy sokan mondták azt , hogy egyszer úgyis belátja , hogy hibázott, csak félek , hogy azt már a szüleim nem érik meg.

Nem értem , hogyan történhetett mindez , amikor mi tényleg semmi egetrengetően nagyot nem csináltunk ellenük.

2019. ápr. 20. 21:17
 6/26 anonim ***** válasza:
55%

ami nem megy, azt ne erőltessük. Hagyjátok, éljék a külön életüket - ha rossznak tartanak titeket? minek erőltetni?

Szüleid találják meg az örömöt más tevékenységekben- nem lenne jó erőltetni az unokázást - abból is csak feszültség lenne. Segíts abban nekik, hogy érezzék jól magukat nélkülük. Olvasni, kirándulni - ha tudsz, néha tarts velük!

2019. ápr. 20. 21:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/26 anonim ***** válasza:
77%

"Én mindig úgy gondoltam ,hogy a mi családunk nagyon szoros kapcsolatban van, de sajnos az utóbbi időben elfajultak a dolgok."


Hát nem ismerjük pontosan a tényeket, de én is úgy gondolom, mint a 6-os: ami nem megy, azt ne erőltessük: a nővérednek önálló élete van a családjával, lehet, hogy egyszerűen csak szeretnék élni a saját életüket és nem folyton nálatok lenni.

Elképzelhető, hogy anyukád pl. túlságosan beleszól a gyereknevelésbe - ez pl. gyakran szokott konfliktus forrása lenni.

Hagyjátok őket egy kicsit, éljék az önálló életüket - aztán majd megbékélnek...

2019. ápr. 20. 21:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/26 anonim ***** válasza:
51%

Az a gyerek elsősorban a nővéred gyereke, és csak másodsorban az anyukad unokája.

Ezt kellene megérteni és elfogadni. Az anyukádnak már ott voltál te és ott volt a nővéred, volt alkalma kibabáznia magát, most inkább húzódjon kicsit hátra és élje a saját életét.

2019. ápr. 20. 21:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/26 anonim ***** válasza:
26%
Beszélj vele megint és mondd el neki, hogy egy gerinctelen féreg módjára viselkedik. Én se kedvelem anyosomékat, tettek is ellenünk igen sok dolgot, de az unokájukat nem fogom megtagadni tőlük, mert ahhoz azért annál nagyobb dolgot kell elkövetni, mint, hogy nem szimpatikusak, vagy néha hülyeségeket csináltak. Sajnálom a szüleidet, a nővéred gondolom a házassága előtt se volt normális.
2019. ápr. 20. 22:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/26 anonim ***** válasza:
71%

A nővéred felnőtt nő, képes döntéseket hozni az életéről, tiszteljétek meg annyival, hogy sem irányítható gyereknek, sem a férje bábjának nem nézitek, és komolyan veszitek amit mond, nem csak elintézitek a dolgot annyival, hogy biztos a férje beszéli tele a fejét. Nagyon idegesítő tud lenni ez a hozzáállás.

Nem írod le, mi történt, de nyilván valamivel megbántottátok őt, ha ez a helyzet ki tudott alakulni, de ahelyett, hogy megpróbálnátok szembenézni azzal, hogy ti mit rontottatok el a kapcsolatotokban, kikiáltjátok őt a szívtelen szörnyetegnek. Könnyen lehet, hogy a sértettsége eltúlzott, és az is lehet, hogy jobban is kezelhetné ezt a helyzetet, de ez már csak mérték kérdése, te viszont mintha az egész megbántódottságának alapját tagadnád, pedig biztosan van oka annak, hogy így döntött. Valaki, aki egy kicsit is szembenéz a helyzettel, nem úgy írja le a konfliktusokat, ahogy te tetted (ti jók vagytok, ő rossz, a férje főleg, és nem értitek hogy történhetett ez az egész), hanem pl. így: nem jövünk ki a nővéremmel, mert mi ezt és ezt várnánk tőle, ő pedig azt és azt, és nem tudunk megegyezni.

Nálunk a férjem szülei hajtogatták egy ideig, hogy irányítom a férjemet, kisajátítom az unokát (mert 1-2 évesen nem akartam, hogy heti rendszerességgel ott aludjon), és nálunk is volt nagy mosolyszünet, amikor nem találkozgattunk velük, a férjem sem, végül lassanként beletörődtek abba, hogy a döntéseinket mi hozzuk, és hogy a férjem felnőtt férfi, aki úgy éli az életét, ahogy ő akarja, ezzel párhuzamosan pedig mi is dolgoztunk rajta, hogy ellenségeskedés helyett megértsük egymást, így végül egészen konszolidálódott a helyzet, ma már jól elviseljük egymást, nincsenek nagy viták, mint régen. De ha nem mozdulnak el arról a pontról, hogy én a férjemet irányítő szörnyella vagyok, ő pedig egy szüleit elhagyó gonosz kisfiú, akkor sosem javultak volna meg a dolgok. Valahová nektek is mozdulnotok kell az álláspontotokról, mert ezzel a hozzáállással, ami az írásodból süt, nem lehet helyrehozni semmit.

2019. ápr. 20. 23:58
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2020, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!