Az idősebbeket mennyire lehet a "kapcsolatok szakértőjének" mondani?
Párom 2 hónapja munkanélküli. Alkalmi munkái voltak, szóval nem haltunk éhen. Nekem 2 hete elkezdődött az iskola.
Nyáron egy biztosító cégnél dolgoztam - alkalmi munka volt - de nem sokat kerestem vele...leginkább úgy érzem átvertek...
Most suli mellett csak délutánonként tudnék dolgozni (ez az utolsó fél évem, oda kell figyelnem!), de mindenhol úgy kezdik, hogy akkor 9től 5ig lenne rám szükség...én max 1től tudnék dolgozni. :(
Úgy volt, hogy a párom kimegy külföldre...1,5 hónapja ígérgetnek fűt-fát neki.
Névnapom volt a héten, üzentek a nagyszüleim hogy menjek be hozzájuk suli után. (Szombaton mentem volna mindenképp, vagyis megyek is minden szombaton).
Kaptam pénzt, mert hogy névnapomra meg amúgy is megvan annak a helye. Mama kérdezte mi újság a párommal...mondom semmi, nincs munkája és még nem tudott kimenni külföldre sem. Kérdezte hogy én dolgozom e...hát mondom 2 hete nem, mert nem hív a "főnököm"... Ha én megyek érdeklődni, elküldenek hogy "majd szólnak ha kellek"....
Mama elkezdte mondani, hogy nem illünk össze, költözzek vissza anyuékhoz, mert a kapcsolatunkra rossz hatással van a pénztelenség. (tény és való, sok mindenről le kell mondanunk, és idegesebbek vagyunk de ettől még szeretjük egymást - lesülne a képemről a bőr, ha azért elhagynám mert épp nincs munkája...)
Hozzá kell tennem, nagyszüleimnek van tartalékuk...de én soha nem kértem tőlük 5 forintot sem.
Havonta 2 ezer ft-ot szokott adni a mama, meg ünnepekkor kapok pénzt (azaz évente kb 4x)
A mama mondandójából azt vettem le, hogy ők tartanak el minket, és ezt ő nem szeretné és inkább menjek vissza a szüleimhez. (akik szintén nehezen jönnek ki a havi pénzükből)
Nővérem zsebét állandóan tömik, havi 50-70-80 ezer forintokkal, pár éve a 4 milliós hitelét is kifizették. Senkitől nem várom el, hogy támogasson, legalábbis nem anyagilag.
Nővéremet azért segítik, mert a városban nem talál olyan munkát amiből tudná fedezni a költségeit (sajnos olyan igényei vannak...mindenből a márkás és a legjobb kell), másik városba meg nem akar menni, mert akkor "nem lenne ideje" a lányára....és persze kényelmesebb hogy mindene ki van fizetve, és még csak meg sem kell szakadnia érte...
Elnézést a sok "panaszért", csak jól esett kiírni magamból.
22N
válasza: válasza:A kérdésre válaszolva: Amennyi eszük van.
A beírt katyvaszra reagálva: ki tart el kit 16 * 2 ezer forintból?
A beírt katyvaszra válaszolva is: keressetek munkát. Másnak is nehéz. Költözzetek el.
A mama ha jól értem azt mondta, hogy nincs állásod és különben is hagyd ott a barátodat, mert egyébként össze se illetek? A kettőnek nem sok köze van egymáshoz.
De te képes lennél otthagyni, mert a nagymamád azt mondta? Ha nem, miért írtad ki a kérdést?
Nem azt mondtam, hogy emiatt képes lennék elhagyni, csak kíváncsi vagyok, hogy másoknak mi a tapasztalata hasonló ügyben.
A szüleim nagyon rendesek, őt úgy segítenek ahogy tudnak, szóval sokszor ebédet kapunk meg 1-2 dolgot (eü papír, zsepi, fűszerek, zöldségek, felvágott).
Mindketten keresünk munkát. Nekem most a suli az első, februárban végzek, addig ki kell bírnom.
Ha lenne hétvégi vagy délutános munka, akkor most nem itt ülnék.. :(
válasza:Kettes vagyok.
A következő a tapasztalat: vannak a szerencsés kivételek, akiket a családjuk hagy élni, és semmire nem mondanak semmit, max. ha a szakadék felé rohannak.
A többi 90%-ot "terelgetik", amit a fele megfogad, a fele nem. Azt, hogy ezzel mit csinálsz, a te döntésed. Ha szereted a barátodat, elengeded a füled mellett.
Az anyagi gondokat meg csak ti tudjátok megoldani, persze, szerencse is kell hozzá.
Ilyen olcsó albérletet meg még nem is láttam...
A mi ócska városunkban (mivel itt nincs semmi, csak sok dolgozni nem akaró emberke), se munkalehetőség se semmi...nem tudnak magasabb árat elkérni az albérletekért.
25 km-rel arrébb egy ugyanekkora alb. díj 70-80 ezer ft.
Leginkább az bánt, hogy a nővéremnek nem szólnak csak tömik pénzzel, én meg cseszegetve vagyok.
Holott akik szólhatnának bármit is (anyuék), nem teszik.
Sok sikert a sulihoz, szorítok neked, hogy minden jól sikerüljön!
Attól, hogy valaki idős, nem kell hogy azt jelentse, mindent tudhat az életről. Lehet, hogy a mamádnak olyan tapasztalatai vannak, ami miatt úgy gondolja, a ti kapcsolatotok úgyis fuccsba megy. De ha tényleg szeretitek egymást, és így is megvagytok, a nehézségekben, annyit mondhatok: lesz jobb is. Kitartás!
Az én kapcsolataimba csak egyszer szóltak bele, de akkor igazuk lett. Az exem a középiskolát sem fejezte be, ami engem nem nagyon érdekelt, mert dolgos volt, és én azt többre becsülöm, mint néhány emberke ,,kifizetett" diplomáját. Idősebb nők mondogatták, hogy a férfi önbecsülése nem tűri, hogy a nő sikeresebb legyen. Tisztelet azoknak, akik inkább büszkék, mint irigyek. Az én exem nem olyan volt, a harmadik évünkben napi szinten kaptam a fejemhez, hogy ,,persze, te mindent tudsz", ,,azzal, hogy tanulsz, nem biztos, hogy el is érsz valamit", stb. Ott is hagytam. De ha a párod büszke rád, akkor várd ki, az anyagi dolgokat megoldjátok, szerintem nem is olyan sokára!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!