Láthatom-e valaha az unokámat?
A fiamnak egy 2 hónapos kapcsolatábol született egy gyermeke, a fiam 35 éves, a lány 23 éves volt mikor a baba született. A lány még a terhesség elején othagyta a fiam, valami olyat mondott nekem hogy a fiam fenyegetőzött hogy megüti, és emiatt hagyta ott.
Egy darabig tartottuk a kapcsolatot, a lány meghívott bennünket a szülei othonába, ahol laknak, ahová a pici és született(még terhes volt a lány). Aztán azt mondtam neki hogy nem hiszem el hogy a fiamtól van a gyerek, szerintem már terhes volt mikor megismerte a fiamat és csak rá akarta fogni, és hagyja békén a fiamat.
Azóta a kislány 1 éves és 2 hónapos, és teljesen úgy néz ki mint a fiam, egy az egyben ő minden vonása. A lány még terhesen azt írta nekem hogy soha nem fogom látni, és hagyjuk egymást békén. A fiam szinte hetente látja vagy többször, igaz hogy vebkamerán, mert közben külföldre költözött a fiam, de jó kapcsolatban maradtak a kislány miatt.
A kérdésem az, hogy ha nincs apasági nyilatkozat és semmi, ami a gyereket a fiamhoz köti (jogilag) akkor milyen lehetőségem van rá hogy lássam az unokámat? Ha van egyáltalán.
Hát csak úgy magától nem fog megoldódni, azt meg hiába várod, hogy még ő keressen téged.
Keresd meg, nem kell rögtön személyesen, írjál neki levelet, vagy e-mail-t, amiben leírod, amit itt, hogy mit miért gondoltál, de már megbántad és tudod, hogy a te unokád és szeretnéd látni, ha lehet.
Nézd, ha őszintén bocsánatot kérsz tőle és látja, h folyamatosan próbálkozol, nem csak újabb időszakos elmezakkanásod van, akkor elképzelhető, h IDŐVEL megenyhül irántad.
Egyébként neked is van bőr az arcodon: vki jószándékkal meghív magához, te pedig az ő otthonában nem is akárhogy támadod. Én is fenntartásokkal kezelnélek.
Te is tudod, hogy mindennél jobban megaláztad a kijelentéseddel, a vádaskodásoddal.
Tényleg nincs más mód arra, hogy találkozzatok, mint az őszinte megbánás, és egy csöpp meghunyászkodás a böszmeséged miatt. Talán megenyhül, bár lehet én nem tenném a helyébe, mert ha párt talál akkor az ő szülei lesznek a kicsi nagyijai, hiszen ők lesznek egy család.
Ha jogilag nincs köze a fiadhoz, a történtek után főleg, jogilag nincs lehetőséged. Ha elismerte volna fiad az apaságot, és az ő nevét viselné a kicsi, akkor járna neked is láthatás mint nagyszülő. Ennek is megvan a maga rendje.
Nem megalázni akartam, igen tudom hogy hiba volt, de mindenkinek megfordulna a fejében, hogy nem is tőle van, mikor alig ismerték egymást, mikor kiderült, hogy terhes, és ráadásul még el is hagyta a fiamat, szóval te mire gondolnál akkor, egy terhes nő miért nem akar a gyerek apjával együttlenni?
Fel fogom akkor keresni, csak félek hogy nem engedi majd látni a kicsit.
Ha a fiad a lány egyetértésével elismerné az apaságot, vagy apaság megállapítására pert kezdeményezne, mely apaságát megállapítaná, onnantól lennél törvényesen kapcsolattartásra jogosult. Nyilván ez esetben kötelmei is lennének (gyermektartásdíj).
Jelen esetben minden attól függ, hogy a lány hogy áll hozzátok, ha fiadnak engedi a kapcsolattartást a gyerekkel, akkor fiad útján kezdeményezheted a lánnyal a békülést. Nyilván ez akkor hiteles, ha fiad vagy fiaddal közösen jelentős anyagi támogatást nyújtatok a kicsi neveléséhez.
Meg az is kerdes, hogy mit is szeretnel? Vele is ki akarsz epiteni egy normalis viszonyt, vagy csak az unokad erdekel?
Mert ha csak az utobbi, akkor vedd ra a fiad az apasagira, es utana kerhetsz nagyszuloi lathatast.
De azert en inkabb javasolnam az elobbit.
Azt gondolom, hogy feleslegesen kombináltál és szóltál bele olyan dologba, amihez semmi közöd.
Ennyire nyámnyilának nézed a saját fiad, hogy te állsz ki megvédeni az érdekeit kérés nélkül?
Megaláztad a lányt, és most kuncsorogsz az unokádért.
Mégis milyen alapon jelentetted ki a lánynak, hogy nem a fiadé a gyerek? Minden pillanatban a fiad mellett állsz, hogy tudd, kivel mikor csinálja? Nem.
Canossa-járást javaslok, erős megalázkodással és millió bocsánatkéréssel. És HA szerencséd van, a lány melegszívű lesz veled és megbocsájt. HA szerencséd van. De jogában áll elküldeni a pokolba.
Az unokám érdekel csak, nem a lány, ő nem érdekel.
Apasági nyilatkozatot szeretett volna a fiam, de a lány azt mondta, hogy nem szeretné, mert akkor jogai lennének a gyerek felett a fiamnak, és félt a lány, hogy esetleg el akarná venni tőle vagy ilyesmi. A fiam belement hogy nem ír alá nyilatkozatot, de csak azért ment bele hogy ne legyen vita a lány meg közte. Azt mondta a lány hogy akkor így pénzt se kér tőle, csak látogassa amennyit tudja, hogy ismerje a gyerek.
1.) nem szóltam volna bele
2.) nem tartanám a fiam loosernek
3.) ha a fiamról felmerül a gyanú, h akárcsak megfenyeget egy lányt - aki nem mellesleg terhes, ráadásul az ő gyerekével - előskörben a fiamnak nyomnék le egy anyait, ha már nem neveltem őt megfelelően a megfelelő időben és nem utolsó sorban nagyon szégyellném magam, h nem tudtam benne elültetni a megfelelő normákat.
De ez én vagyok, lehet, h a te családodban elfogadott a nőverés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!