Hogyan tudnám feldolgozni nagymamám halálát?

Nekem 1 hete halt meg a párom édesapja, szóval még friss az "élmény". Nagyon nehéz, de túl kell magadat tenni rajta.

Attól, hogy azon rágódsz, hogy a többi szeretteddel is ez történik, még nem lesz jobb és nem fog nem megtörténni. El kell fogadnod sajnos, hogy előbb utóbb mindenki elmegy. Próbálj meg minél több időt tölteni azokkal akiket szeretsz,és nem félni kimondani, hogy szereted őket.

Pszichológus nem kell ide, ezek normális gondolatok, mindenki rágódik ezen. Fogadd el, hogy ez az élet rendje, nem érdemes tőle rettegni.

Egyébként vallásos vagy? A hit segíthet.

Egyrészt, tudnál járni pszichológushoz, én is este 6-ra járok, munka után.:) Na mindegy, ha nem akarsz, akkor elmesélem, hogy nekem 13 éve nincs meg egyik nagyim sem. Mostanában megtaláltam a táskáikat a szekrényeinkben, és elkezdtem őket hordani (bőr, most megint divatos táskák), és ha megsimogatom, tudom, hogy velem vannak.

Tegnap kitett egy rokonom egy régi képet a nagyimról, és elkezdtem rajta sírni, mint egy kisgyerek, annyira szép volt a kép. Bárcsak láthatná, hogy a nővéremnek már 2 gyereke van, nekem PhD-m van, a bátyám meg...hát...ő a bátyám:))

Sosem fog ez enyhülni szerintem, viszont a rettegés meg fog szűnni, pl. jön majd a suli megint és egyre több változás. El fogsz távolodni ezektől a rossz gondolatoktól.

27N