Miről beszélgessek a (nagyon) rég látott nagyapámmal?

Meséltesd! Milyen volt, amikor legény volt, meséljen a régi bulikról, katonaévekről!

Ismerős...én is így voltam papámmal.Nagyon ritkán találkoztunk és keveset is beszéltünk,bár akkor még én is kisebb voltam tehát valamilyen szinten érthető. Aztán most nem rég felhívtam hogy elmegyek meglátogatom Őt,de sajnos nagyon messze lakott.Nagyon örült neki és azt mondta hogy kb.egy hét múlva jó is lesz,akkor ráér.(Egyébként pánikbeteg vagyok szóval nekem sem erősségem a személyes beszélgetés,persze a papám volt,de akkor is...jóformán alig ismertem.)Aztán mikor letettem a telefont,kezdtem el gondolkozni,hogy miről is fogunk mi beszélgetni!? De aztán úgy voltam vele,hogy majd kialakul,kérdezek tőle pár dolgot,aztán ha ő mond valamit akkor ha azzal kapcsolatban bármi eszembe jut,akár egy sztori,akár terv a jövővel kapcsolatban,vagy valaki akiről mesélni tudnék neki vagy bármi. Tehát ezzel nyugtattam meg magam meg azzal hogy tulajdonképpen nem is azért mennék mert "illene már" vagy ilyesmi,hanem mert egyszerűen rég láttam,kíváncsi vagyok rá és életemben először most volt az az érzésem hogy hiányzik. Sajnos az 1 hét alatt kiújult a betegsége és meghalt.Nem tudtam már személyesen találkozni és beszélgetni Vele...nagyon bánom.Papám tipikusan az a vaskalapos ember volt és a nézeteink sem egyeztek nagyon sok téren,de legalább mikor utoljára telefonáltunk valahogy az a beszélgetés is más volt...jókedvű volt,nevetett,nagyon örült nekem és a végén megköszönte hogy felhívtam .Igazából azt bánom,hogy nem köszöntem meg Neki mindent amit eddig értem tett,vagy amit kaptam tőle. Ne haragudj hogy ilyen sokat írtam meg hogy belekezdtem ebbe csak megláttam a kérdésedet és gondoltam megosztom Veled,hogy én is hasonlóan voltam és ezen agyaltam hogy miről fogunk mi beszélgetni,de hidd el biztos jönni fog majd...talán én is azért aggódtam ezmiatt mert Papámnak más véleményei voltak dolgokról és nem akartam nézeteltérést sem olyan témákat feszegetni(majdnem minden) amit másképp látunk.De ha nem megfelelni akarsz te sem neki,hanem csak egyszerűen Vele tölteni egy kis időt akkor talán jobban ki tudsz bontakozni ,ha magadat adod. Nem igazán tudom most jobban kifejteni...Remélem érted mire gondolok és azt is hogy tudtam segíteni valamicskét.és örülj hogy van még nagyszülőd, ölelgesd majd meg! :)

A legtapintatosabb az, ha saját magadról kezdesz beszélni, inkább a magánéleti dolgokat hangsúlyozva, majd hagyod, hogy ő is beszéljen arról, amiről kedve van.