Hogyan dolgozzam fel olyaskinek a halálát, aki 24 éves volt és tragikusan hirtelenséggel meghalt 2 hete? Nem koronavírusban vesztette el életét!
Figyelt kérdés
Egy 24 éves lányról szeretnék beszélni! Ő is része volt a gyermekkoromnak. 5 éves voltam, amikor megszületett a lány. A szülei már előtte ismerték az enyémeket. 15 éves koráig szinte minden évben találkoztunk vele és a családjával. Jókat játszottunk, beszélgettünk. Ezek az emlékek maradtak meg bennem gyerekként. Azóta már nem nagyon találkoztunk velük. Felnőttünk! Éljük a saját életünket, útunkat. Azóta nem beszélgettünk. Facebookon a szülinapján mindig felköszöntöttem. Az oldalára felrakott képjeiből láttam, hogy egy szép kislányból, milyen gyönyörű nő lett. Saját gyermeke még nem volt. Kettő hete észrevettem a telefonomon, hogy 3 nem fogadott hívásom lett az édesanyámtól, és egy messenger üzenetet kaptam, hogy meghalt a lány. Fel se tudtam dolgozni, hogy ilyen fiatalon 24 évesen, ez hirtelen megtörtént vele. Nagy hirtelenséggel összeesett. Semmi baja nem volt. Másnap reggel összeesett. Nem tudták újraéleszteni. Annyira lesokkoltam. A temetésén úgy eltört bennem a mécses. Nehezen tudtam az autópályán hazafelé vezetni. Csak olyan sebességgel tudtam haladni, ahogyan a kamionosok mehetnek a külső sávban. Ma reggel is zokogtam. Nézegettem a facebookját. Még soha nem sirattam meg így ennyire egyetlen egy családtagomat. Nem gondoltam bele soha, hogy úgy találkozok valakivel hosszú idő után, akit soha többé nem láthatunk. Nem tudom még mindig túl tenni magam. Úgyérzem leblokkolok. A családtagjaimnak se sikerült feldolgoznia. Tudom, az elhunyt lány szüleinek a legeslegrosszabb. Senkinek nem kívánom ezt!2020. okt. 14. 23:49
41/46 anonim 
válasza:
válasza:Mennyi érzéketlen tusko vam itt.szörnyű. mi alapjan kérdőjelezitek meg, bíráljátok masok érzéseit? Miert ne rázhatná meg? Főleg ha hirtelen fiatal emberekről van szó? Egyszerűen van olyan hogy mashogy alakul az élet, átrendeződnek a kapcsolatok de attól a múlt nem szűnik meg. Szerintem is amugy az sokkolt le hogy ilyen fiatalon nem " várható " a halál .
37# attol hogy neked ez fájdalmas volt mivel melyebben is vagy érintve, ez nem egy verseny hogy melyik a megrázóbb.
42/46 anonim 
válasza:
válasza:41 Ha jól látom te voltál a 36 -os is. Te írtad, hogy a hirtelen halál feldolgozhatatlanabb! Ami nem igaz, minden halál szörnyű, és nem attól függ, hogy hirtelen, vagy nem hirtelen. Szóval azt mondod nem verseny, és mégis a kérdező egy távoli ismerősének gyászát tartod előrébb, mint azt,aki az édesapját vesztette el rákban! Nem érzed, hogy nálad van a gond? Az afrikában éhínségben meghalt gyerekekkel mennyire vagy empatikus? Mindig a hozzánk legközelebb állók halála a legborzalmasabb, és bármilyen fura, akarva akaratlanul egy sorrendet állítunk fel, hogy kiknek a halála érint meg jobban, illetve visel meg. A kérdező esete inkább lesokkolás volt talán, hisz csak a múlt közös emlékei kötötték vele össze gyerekként, bűntudattal keverve, amiért megszakították egymással a kapcsolatot az utóbbi időben. Bennem biztos nem hagyott volna nagy nyomot, de a hír megrázott volna. Bár nem vagyunk egyformák szerencsére. Ja és 41-es, ne mondd már meg hogy mennyire kéne empatikusnak lenni a kérdezővel. Mindenki döntse el, és érezze át, hogy ez mennyire valós gyász, és döntsön belátása szerint, hogy mit ír le. 41-es Mivel úgymond te le**artad apám halálát, mégse vagy olyan empatikus, és még te kérsz számon másokokat ezzel kapcsolatban? Ez elég fura! Engem akkor miért érdekeljen egy vadidegen lány halála?
43/46 anonim válasza:
válasza:38-as Nem mindegy, hogy ott élt veletek az elhunyt családtag, vagy távol, és csak a halálhíréről értesítettek? A te dolgod, de meglátásom szerint inkább veled lehet a gond, ha ez a halál ennyire megvisel. Nekem is voltak gyerekkori barátaim, akikkel régóta nem tartom a kapcsolatot, de esküszöm, ha valamelyikük meghalna fiatalon, nem rázna meg úgy, ahogy téged annak a lánynak a halála. De mint írtam is, nem vagyunk egyformák. Max 1-2 hét döbbenet, lesokkolás, pár csepp könny, emlékek visszaidézése, belegondolva, hogy mi történt vele mostanában, hogy történt a halála? Ennyi kb, pár hét,és az élet ugyanúgy megy tovább, mint eddig a maga útján. Ha még most is a gyásszal vagy elfoglalva, akkor igen fura ember vagy szerintem, egészen fura érték és fontossági renddel. De ez csak az én véleményem.
44/46 anonim válasza:
válasza:Ja, és a temetésekről is megvan a véleményem. A beszédet úgy írják meg, és a pap is úgy mondja el, hogy mindenkit megríkasson. Sokkal drámaiabban adja elő, mint amire számítana az ember. Így még ha egy olyan személy temetésére mennék el, akit alig ismertem, még akkor is zokogva távoznék, a gyásszertartás után. A papok nagyon jól tudják miket kell mondaniuk, és milyen hangsúllyal. Dramaturgiájuk arra van alapozva, hogy ami fáj, az mégjobban fájjon. Lehet nem mindenütt ilyen a pap, nálunk ilyen. A saját temetésemen legszívesebben nem kérnék belőle, de akkor már azt hiszem mindegy lesz.
46/46 anonim válasza:
válasza:En csak annyit irtam hogy mindenki had érezzen azt amit akar, a kérdező eseteben egy fiatal haláláról volt szó. Ennyi. A masik hozzaszolast azert vettem bele az irományba mert bár ertem miert nehez, attól meg masnak meg mas a nehez. Kar volt személyesedned mert nem irtam a 38 vagy melyik hozzászólást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!