Szülők! Ti csalódottak lennétek, ha a gyereketek nem akarna gyereket?

Én sem akarok, apai ágról örökletes epilepsziám van, nem akarom továbbadni és nézni, ahogy szenved. :(

Édesanyám könnyen elfogadta, nagymamám kicsit nehezebben, de sosem zaklatott miatta. Ezt inkább nekem nagyon nehéz feldolgozni, mert alapból én szerettem volna utódot. (Még mielőtt valaki beleköt: ez egy nemzedékről-nemzedékte öröklődő dolog, igen tudom, ritka dolog, kérlek ne is kötekedjetek.)

F

Természetes szerintem, hogy legbelül minden szülő vágyik unokákra. DE a gyerekünk boldogsága a legfontosabb. Illetve meg kell érteni, hogy ő egy önálló személy, saját élettel és döntésekkel. El kell fogadni, bárhogy is dönt.

Ha kényszerből, szülői nyomásra bevállal egy gyereket, az kinek lesz jó? Ő nem tudna annyi időt szánni a számára fontos dolgokra, valószínűleg boldogtalan lenne és a gyereket okolná. A gyerek érezné, hogy kényszerből született és nem szeretik úgy, mint ahogy a barátait a szülei.

A nagyszülő mit csinál? Jó esetben heti egyszer foglalkozik pár órát a gyerekkel. A maradék időben mossa kezeit, ha kiderül, hogy tényleg nem kellett volna gyereket vállalniuk. Nem mindenki való szülőnek. Ettől nem lesz rossz ember, hogy beismeri, hogy az ő életébe nem fér bele.

Örülnék majd unokának, de nem bánom, ha nem akar. Ő döntése. Amúgy én még csak 23 vagyok és ebbe az országba csak akkor fogok gyereket szülni(és akkor is csak egyet), ha magániskolába tudom járatni, mert az állami oktatás borzalmas, egész nap bent vannak a suliban, este 8-9-ig leckét írnak, nincs idejük gyereknek lenni. Ja és persze csupa felesleges hülyeséget magoltatnak velük. Nemis beszélve arról, hogy az értelmes gyerekeknek el kell viselni 12 éven keresztül a sok idióta, buta osztálytársat is. Na ezt nem akarom a gyerekemnek, csak akkor lesz, ha nagyon jó életet tudok neki biztosítani. Meg is értem, hogy ide sokan nem akarnak szülni.

Amúgy 20 évesen nyilván nincs még kedved feladni a gondtalan egyedülálló életedet, de lehet 10 év múlva már családra fogsz vágyni. Soha ne mondd, hogy soha :D

Én a gyerek részéről írok, anyám teljesen elfogadja, az az igazság hogy ő sem szereti különösebben a gyerekeket. Szerinte csináljam úgy, ahogy nekem megfelel.

Anyósom viszont ki van akadva, állandóan csak a gyerekről beszél, kis ruhákat, játékokat és gyerekkönyveket vesz, meg kérdezgeti hogy "ugye milyen jó nagymama leszek?" pedig 10 éve már hogy tájékoztattam, részemről nem lesz semmiféle unoka. A poén az, hogy ő pont az a típusú ember, aki idegeneknek mutogatná az unoka képeit de foglalkozni vele már derogálna.

Pont úgy vagyok én is, ahogy a 27-es.

Kicsi korom óta tudom, hogy teljességgel kizárt, hogy nekem valaha is gyerekem legyen. A gondolattól is ráz a hideg, ez mára sem változott semmit sem, sőt... Már 32 vagyok, férjemmel tökéletesen megvagyunk kettesben, élvezzük az életet, egyáltalán nem hiányzik egy milliónyi kötöttséggel és felelősséggel járó gyerek a képből.

Az én szüleim maximálisan elfogadják, sőt anyukám még igazat is ad nekem, teljesen megérti miért nem akarok szülni.

Anyós már kevésbé ilyen megértő, nyekereg állandóan az unoka miatt vagyis már nem igazán hálisten', 1x jól kiosztottuk, mert minden határon túlment a viselkedése, azóta visszavett a témából, de azért néha még "finoman" elejt 1-2 célzást, de ilyenkor elég csak "csúnyábban" ránéznünk és tudja, hogy jobban jár, ha jegeli a témát. :D

Én is gyerek szempontból tudok nyilatkozni. Nekem anyukám imádja a gyerekeket, a munkája is a gyerekekhez köti, de engem soha nem piszkált vele. Nagyim legjobb barátnője már sokszoros dédi, ő is szeretne menőzni, de ő is elfogadta, hogy erről lecsúszott.

Anyósomat a faszim rendezte le azzal, hogy ne piszkáljon bennünket, nekem nem lehet gyerekem. (Furcsáltam a dolgot, de ha így látta biztosnak, hogy soha nem kezdi el nekem nyomni az unoka mantrát, akkor okés!)

Amúgy mind a ketten egykék vagyunk, szóval egyetlen unokaforrások, de még így is békén vagyunk hagyva. Másrészt meg engem az se érdekel, ha rosszul esik bárkinek, hogy nem szülök neki unokát! Ha annyira akar gyerekezni, akkor vegyen ki egyet a rendszerből, legyen nevelőszülő, etesse, itassa, ruházza, kényeztesse, az ellen semmi kifogásom! 😄