Apám depressziós megnyílvánulásai? 17/F

Apád egy kicsit magányos, azért mond ilyeneket, mert szar érzés évről, évre, hétről hétre azzal szembesülni, hogy azok akikkel felnőttél akikkel iskolába jártál, sorra hullanak mint a legyek.

Hidd el nyomasztó tud lenni.

Gondolj bele te mit szólnál, ha hétről hétre az a hír fogadna, hogy ez az ismerősöd is oda, a másik is.. Stb.

Pár év után te is kilennél, plusz szerintem kifejezetten nyomasztó ha az ember születésnapjár állandóan a számos gyertyákkal ünneplik!

Arról nem beszélve, hogy az a rengeteg emlék meg élmény és szitu ami összegyűlik az emberben, és sokszor akaratlanul is felidéződik, és mindenről eszedbe jut valami ami valamikor, valahol már megtörtént csak valaki mással, vagy nagyon hasonló szitu.

Az, hogy a fiatalnak minden új, te meg már régóta tudod és ismered, érted a dolgokat, és rájössz arra, hogy NINCS ELÉG IDŐD arra, hogy mindezt amit már tudsz átadd, mert a fiatalnak sincs hozzá elég ideje, de főleg türelme, hogy érdekelje, és befogfadja...

Na akkor ébredsz rá, hogy minden amiben fiatalon hittél, nagyrész HIÁBA volt, mert nem vagy képes a saját tapasztalataidat és a tudásodat olyan szintre tömöríteni, vagy úgy továbbadni, ahogyan szeretnéd, hogy átmenjen...

38 / férfi.

A legnagyobb gond pedig, az, hogy a fiatal generáció, (csakúgy mint az enyém is, bár én még gyerekként tiszteltem és hallgattam a nagyszüleimre / szüleimre és sokat tanultam tőlük)

Hülyének nézi az "őseit", és nem hajlandó tanulni tőlük, a "rendszer" meg pont a hülyék generálására van beállva, azokból lesz jó adófizető, meg hiteligénylő, aztán adós...

2 azért 38 évesen tudhatnád, hogy egy 50 éves ember mellől nem hullanak még ki az ismerősök "mint a legyek", egy 70-80 éves emberre igaz lehet.

Apád kissé pesszimista, de amúgy igazat beszél, mert ez a világ rendje, más csak egyszerűen nem mondja ezeket, valóban lelombozó.

Nem hiszem,hogy depressziós lenne az apukád.

Nem ismételném a korábban leírtakat /kortársak halála/ amit megerősítenék.

Nagyon sok ember megérzi illetve tudja a betegségét és azt is mennyi lehet hátra.

A te apukád azon fáradozik,hogy amit örökül hagy rád,azzal tudj gazdálkodni!Legyen az akár a lakás vagy amit megtanulsz tőle.

Nálunk a lányom megtanult szerelni a fiam főzni,mosni.Ez amiatt,hogy ne szoruljon rá másra és a *szakemberek* ne tudják őket becsapni!

Ugyanúgy sok pénzt ölök az ingatlanba,hogy azzal már ne kelljen nekik foglalkozni!

Látom,pontosan tudod mikor fog az apukád a haláláról beszélni,amikor végeztél a feladatoddal és előjönne a mondat öleld át az apukádat,mert nem sokan mondhatják el,milyen nagyszerű ember az édesapja!

# 4

Szerintem ritkán jársz temetőbe.. Majd nézegesd a fejfákon az életkorokat, és ne csak a médiapropagandának hidd el amit mond.

Én úgy vettem észre, hogy 10 halott közül 8 nem érte meg a 65 öt se itt pest megye környékén.

Mellesleg nekem már az összes általános iskolai tanárom halott, a középiskolai közül is már három meghalt.

Osztálytársaim / iskolatársaim közül pedig már 5 nem él, abból kettő autóbaleset miatt.

# 4

Még hozzátenném azt is, hogy így 38 évesen néha engem is kiakaszt az, hogy ez a 38 év milyen baromi gyorsan elszaladt, és semmi garancia arra, hogy még van hátra akár 30 évem is.

Azért tizen huszonévesen nem így érzi senki sem a dolgait!

Mindenki családról, egyetemről, jó házról fantáziál, meg alig várja, hogy felnőtt legyen!

Aztán bumm felnőtt lesz, és nagyjából a legtöbbnél nem történik semmi, elmaradnak a nagy csodák, aztán csalódik az egészben, és nem érti hová lett mindaz amiről gyerekként a felnőttek meséltek, meg amit egész életében várt!

# 8

Megnéztem, de nem hiszek a statisztikának, a tapasztalataimnak hiszek, és ettől még nem vagyok depis :)

Azt a 80 évet nekem is tanították annó az iskolában, meg azt is, hogy 10 millió az ország népessége...