Rettentő cikinek találom a szerelemről való beszélgetés anyámmal! Mit lehet ez ellen tenni?

# 17

Nekem is egyből az volt a sejtésem, hogy ez valami elképzelt, vagy online "barátnő" lehet...

"Nem, 3-ban váltottam sulit. Vagyis anyám. 3. osztályban mindenkit hoztak-vittek a szülei. És akkor budáról leköltöztünk pestre. Ami megint egy más környék. És mivel már nagyobbacska voltam, egy év alatt már nagyjából el tudtam volna jutni a suliig, de akkor már nem is kellett járnom suliba. Aztán meg 9.ben újra"

Amikor fél nap után visszajövök, hátha beérett valami a válaszok alapján, és kb a semmire reagálsz, na akkor jövök rá, tényleg reménytelen vagy.

Szóval ha jól értem, te ugyanaz vagy aki kinyavalyogta ma már magát egy másik hasonló kérdésben, ahol kifejtetted, hogy semmilyen ügyet nem tudsz intézni.

Ott már válaszoltam neked, nem mintha lenne értelme, (már bocs, így a válaszaid alapján), de azért írok valamit.

Egyrészt, lehet hogy anyukád hibás, de amikor csak ezt hangoztatod azzal problémát gyártassz.

Kicsit az a benyomásom, lehet hogy komolyabb problémák is voltak otthon mint amit előadsz, ez esetben érthetőbb a helyzeted, ugyanakkor ahogy vernyogsz az is lejön, hogy baromira túlnagyítod.

Egyrészt egyáltalán nem voltál a helyemben, nem tudod nekem milyen volt, én is megküzdöttem szinte mindennel.

Másrészt egyáltalán nem te vagy az első tini, akinek szörnyen nagy problémái vannak.

Sőt megkockáztatom, el sem tudod képzelni mások min mennek keresztül, amit meg biztosra veszek, nem is érdekel.

Igazából persze nem is kell, hogy érdekeljen, de sokat tud segíteni ha az ember rájön, nem csak neki kell bizonyos dolgokon keresztülmennie.

Az igazság az, hogy az vagy amit elhiszel magadról, ebben még talán egyet is értünk.

Na már most, amíg azt a sztorit erősíted, hogy te egy áldozat vagy, aki mindenre képtelen, addig az is maradsz.

Elmondhatod ezeregyedszerre is, hogy mennyire kitoltak veled, hogy bebizonyítsd minden okod megvan arra hogy ne csinàlj semmit, de engem nem csapsz be csak magadat.

Mert most őszintén, bántalmaztak a suliban?, prostitúcióra kényszerített valaki?, szervkereskedők áldozata lettél? , megküzdöttél a rákkal?.

Gondolom nem, de még ha ez is lenne a helyzet, ami elmúlt azon már nem tudsz változtatni.

Fölöslegesen rugózol rajta.

Még ha ezek közül mindd meg is történt volna, akkor is van választásod, hogy a problémáddal foglalkozol, vagy a megoldásával, egyelőre utóbbit nem látom.

Mielőtt megkérdeznéd, nincs olyan fix megoldás ami máról holnapra eléri, hogy ezekkel a dolgokkal ne küzdj.

Egyet tehetsz, először is elhagyod a szenvedő áldozat szerepet, másodszor is kis lépésekben kimozdulsz a komfortzónádból és fokozatosan megcsinálsz olyan dolgokat amikben fejlődnöd kell.

Röviden ennyi, bővebben meg persze nem egyszerű, de ne rinyálj ès ne magyarázd mennyire rossz volt, mert azzal nem érsz el semmit.

SEMMIT.

Ilyen indokra (nem akar iskolába menni) semmiféle iskola és felügyelő szerv nem engedélyez magántanulóságot.

KIZÁRT!

De a te dolgod, hogy mit akarsz elhallgatni...

Utolsó: én is felvetettem már korábban, hogy ő az, aki pár napja másik kérdéssel panaszkodott itt a GYK-en...