Sokan miért gondolkodnak úgy, hogy a gyereküknek csak annyit kell megadni amennyi jogilag is meg van fogalmazva és 18 évesen még menjen amerre lát? Az ilyen embereket mi motiválja a családalapításra?

Nem tudom, meg kéne kérdezni anyámat. Ô nem csak hogy szélnek eresztett 18 évesen, meg elnézegette, hogy vajas kenyéren élek évekig, de még utána a szememre is vetette, hogy ő mennyit szenvedett ezalatt, szóval legyek nagyon hálás.

Szal szerintem ez a válasz: sérültek, nem tudják,milyen egy igazi szülő.

Egy bizonyos réteg,aki önerőből kapaszkodott fel úgy véli az a helyes,ha a gyereknek nem adnak semmit az alapvető dolgokon kívül.

Ismerek ilyenben orvos házaspárt.

Én mondjuk nem értek ezzel egyet,ha nekem nehéz volt,nem kellene a gyereknek is nehéznek lennie.

Nem azt mondom,hogy mindent toljanak alá,de ez az érj el mindent önerőből duma nekem nagyon fura.

Az ilyen emberek nem értem minek vállalnak gyereket.

Ha megteheti egy szülő,hogy mondjuk lakást vegyen a gyerekének,attól még az élete nem oldódik meg,fenntartania akkor is kell.

Szép,elismerendő dolog,ha valaki önerőből kapaszkodott fel,a semmiről indult,de azért nem kívánom a legnehezebb utat a gyerekemnek.

Aki megtanulni küzdeni és saját magára támaszkodni, az erős lesz - ebben azért van logika. Főleg, hogy két orvos nem keres rosszul, és van egy biztonsági háttér, ha nem sül el jól a taktika.

Mindenesetre azt is észre kell venni, hogy sokan azért nem vállalnak családot, mert későn tudják megtermeteni a minimális biztonságot ahhoz. És ha a szülő ezt segítené, könnyebb lenne. Nekem lenne egy 10 éves gyerekem, ha nem kellett volna ezt a 10 évet olcsó kajákon tengve, sosem szorakozva, mindenféle kütyük (telo, számítógép, tv, botmixer, szellemi maszturbátor 8000) nélkülözésével, használt és szakadt ruhákban tölteni, hogy 20 év hitelre tudjak egy 3 félszobás roncsot venni, ami annyira lenulláz, hogy hónap végén lopnom kell a kaját...

Szóval ha a szülők, amik nekem vannak a 8 ingatlanjuk közül az egyik felében engedtek volna élni, már lenne egy 10 éves unokájuk, aminek a nyomait már a női egyes klinikán feltakarították.

A párom anyja pont ilyen ember volt. Semmit sem adott a gyerekének, pedig megvolt a lehetősége.

Más az, amikor a gyerek nem kap meg mindent, hogy érezze a saját munkájànak jelentősségét és becsülje azt, amije van. És más valakinek ténylegesen a jövőjével szórakozni és a lakhatásával.

Én megértem, ha valakinek nem telik lakásra a gyerekének. Azzal sem értek egyet, hogy a gazdag vállaljon csak gyereket. De lesülne a pofámról a bőr, ha akkora disznó lennék, hogy a saját gyerekem ellehetetlenítem és annak a lehetőségét sem adom meg neki, hogy a támogatásommal egy államilag támogatott képzésen tisztességes végzettséget szerezzen vagy legalább 1-2 milliós fedezete legyen, amit hozzácsaphat a kezdőrészlethez vagy amihez akar. Ennyit még a nevelőotthonok is adnak az ott felnövő gyerekeknek...

Másrészt meg sok sikert ahhoz, hogy egy ilyen embert a szar húzása után még örömmel látogasson a gyereke. Párom sem nézett az anyjára évek óta. Élvezze csak azt, amit megspórolt a gyerekén, látszólag túl nagy kolonc volt szegénykén. Ringyó.

Utolsó!

Az ilyeneknél általában utána jön a zsarolás,hogy ha nem tartod velük a kapcsolatot,akkor nem fogsz örökölni semmit:D

Csak nem értem az ilyen emberek miért nem szülnek még egy lakást vagy autót gyerek helyett,mert a saját gyereküket is tárgyként kezelik.

26

Pontosan ez történt. Mikor a párom szóvátette, hogy a lakásba szeretne beköltözni, amit az anélkül is jól élő anyja kiadott 150-ért, az volt a válasz, hogy fizessen bérleti díjat és tök jó lenne, ha ő lakna ott, mert akkor ha feljön Pestre, hétvégén, lenne hol megszállnia.

Anno adott neki egy kocsit úgy, hogy az ő nevén maradt, csak a párom volt papíron is a használója. Tehát tulajdonképpen nem kapott semmit, csak használhatta az autót és ha valami elromlott azon a 15 éves roncson, neki kellett fizetnie. És természetesen anyuka bármikor élhetett azzal a jogával, hogy ha a városban volt, akkor a párommal fuvaroztatta magát, elvégre is, azt a kocsit neki köszönheti.

Padlót fogtam. Nem bírtam ezt a hülyeséget nézni. Ezért is költöztünk hozzánk, miután sikertelenül beszéltünk a kiadott lakásról is. Akkor mondtam a páromnak, hogy adja vissza a kocsit, nem kell ez a póráz nekünk, majd velem megoldjuk enélkül is.

Igen,a másik,aki ad is,de el is vesz,és ha ad valamit,onnantól mindent úgy kell csinálni,ahogy ő akarja.

És,ha valamit nem hajlandó megtenni a gyerek,akkor pedig jön az érzelmi zsarolás,hogy milyen hálátlan a gyerek.

Az ilyen szülők inkább nem tudják feldolgozni,hogy felnőtt a gyerekük,és nem akarják elengedni.