Mit csinálnátok a helyemben?

Véleményem szerint, neked egy pali kellene (hogy szerelmes legyél), az tudna átlendíteni a dolgokon. Szíved mélyen vágysz egy romantikus párkapcsolatra... igaz e? :)

Kitartást!

Annak, hogy miért pont utolsó félévben van ez sem ártana utánamenni, pl. pszichológus segítségével, lehet, hogy rejtett félelem vagy bármi.

Ne akarj senkinek megfelelni.

Jaa és - véleményem szerint - "ne keress fiút mindenáron", jöjjön amikor jönnie kell, (az ideiglenes "rózsaszín köd effektus") nem biztos hogy megoldás lenne.

Ne izgulj. A lányom is hasonló cipőben járt. Ő csúszott két félévet. Azóta lediplomázott. Magától rájött, hogy nem érdemes görcsölni.

Sok sikert.

1. Te kiégés/pánikbetegség tüneteit mutatod (de nem vagy az) a stressz miatt. Keress fel egy pszichoterapeutát! 5 találkozón belül kiderül, hogy érdemes-e most a képzést folytatni vagy szünetet kell tartani.

2. Ha passzív évre mész, akkor sportolj sokat és dolgozz, de utazz is alatta! Az sem bűn, ha a szakdolgozatra készülsz kicsit, de nem nagyon.

3. A szüleid érzéketlenek veled szemben (pl. mert ők jobban bírják a stresszt, és nem értik, nem akarják érteni, ha a porontyuk nem. Sok szülő ezt a "fél làbon is kibírod"-ot bírja csak megereszteni, mert nem járt egyetemre vagy nem tud jobbat. Sokszor tényleg ki lehet bírni, de nem mindig.

4. Passzív félév: Jobb holnapután egy jeles diploma, mint holnap egy jó/közepes. Nagyobb önbizalommal kezded sz első munkát.

5. Segíthet a szerelem, de az azzal járó logisztika, alkalmazkodás most inkább egy plusz stresszfaktor lenne.

Nekem is volt ilyen mélypontom az egyetem alatt. Félév közepén jött nekem is. A könnyebb tárgyakat megcsináltam, hogy legyen némi kreditem, ami nem ment, azt hagytam. Aztán passziváltam egy félévet, addig dolgoztam, aztán újult erővel tértem vissza. Sokat jelent az, ha legalább egy kis ideig kiszakadsz a mókuskerékből és valami mást csinálsz. Vegyél vissza a tempóból, ha nem bírod. Egy-két félév csúszás még nem a világvége. :)

A szüleid talán nem értenék meg elsőre (én is voltam itthon mindenféle hülye amikor passziváltam- merthogy úgyse fogok visszamenni, minek hagyom abba amikor benne vagyok, utána sokkal rosszabb lesz, stb), de szerintem ha látják majd hogy kiegyensúlyozottabb és jobb kedvű leszel, támogatni fognak.

Kitartást, Kérdező! :)

Kedves Kérdező!

Az első vagyok.

Azt hiszem, nem értetted a kérdésemet. Azt értem, hogy a hangulatodban, a viselkedésedben mi változott, de arra lettem volna kíváncsi, hogy mi váltotta ki ezt a belső változást. Mi a külső oka? Mi változott az életedben, körülményeidben?

Új tanár van az egyetemen, akinek nem vagy rokonszenves? Nehezebbek a tantárgyak ebben a félévben? Vagy megtudtad, hogy nehezebb elhelyezkedni ezzel a végzettséggel, mint gondoltad? Ilyesmikre gondoltam, és erről semmit nem írtál, pedig ez lenne a lényeg, ha tudnám, hogy mi változott, akkor talán tudnék tanácsot adni.