Tényleg olyan gyakori ez a vielkedés a fiatal lányoknál?

Szerintem kamasz, majd kinövi idővel. :D

Én is ugyanilyen voltam 15-16-17 évesen, rendetlen voltam, éjjel sokáig fent voltam, mert a barátaimmal beszéltem, zenét hallgattam, mondjuk én sokszor csak hajnalig rajzoltam. De telefonozni én is sokat telefonoztam.

Aztán fokozatosan ez elmúlt, most 21 éves vagyok, nem csak magam után, de az egész lakásban magamtól elpakolok (könyörögni kellett régen, hogy a mosogatógépből pakoljak ki), sportolok, bár tanulni mindig tanultam, de most még inkább, dolgozok.

Húgomon is ugyanezt látom amit leírtál, ő 16 éves. Elég irritáló, hogy nem hajlandó semmiben segíteni, nem csinál semmit, mostmár én is látom, hogy én milyen lehettem, de szerintem ő is, és remélhetőleg a lányod is ki fogja nőni, hogyha tényleg nem a neveléssel volt a baj, amit írtál. :)

Amig nem dolgoztam otthon voltam en is ilyen voltam. Nem mondom hogy az osszes lany ilyen, de nagyon sokat voltam kolis, es bizony a lanyok jo resze bazi rendetlen.

En is fenn voltam haromig, aztan delutan 1-2 korul keltem fel. Főzni soha nem foztem, a sajat szobamat havi 1x takaritottam ki es kesz. Neha elmosogattam, meg foglalkoztam a kutyakkal, azt szerettem.

Mar nem lakok otthon, sajat haztartast vezetek. Nem mondom hogy kivalo munkat vegzek. Porszivozni, felmosni az egesz lakast most is utalok, de megcsinalom mert muszaj. A mosatlant altalaban gyujtom es a mosogatogep mossa el helyettem. De a kornyezetemben rend szokott lenni, a ruhak mindig a helyukon vannak leteve, es eleg hazsartos is vagyok ra, tehat ha valaki csak ugy betoppana azert nem hanyna el magat. :D

Szerintem nem vagy kellokeppen szigoru.

Nekem nincs ilyen koru gyerekem, de az ocsemmel aki sokkal fiatalabb nalam, mindig ugy csináltam, hogy meg mondtam neki, pontosan fel ora mulva kijon a szobajabol es xy dolgot megcsinal. Igy volt ideje felkeszulni, ha jatszott is valamit, nem mondhatta azt hogy kesobb. Nem szabad hagyni magad, de csak kis dolgokkal kezdj. Ma elmosogat. Holnap kisopor a szobajaban. Holnaputan ő fuszerezi be a hust stb.

Kamasz. Jobban jársz, ha nem akut kéred meg dolgokra, hanem előre megbeszélitek - a kamaszok ösztönösen utálják, ha "ugráltatják" őket, és ha kicsi dolgokra megkéred, hogy most csinálja meg, azt meg ösztönösen ugráltatásnak érzik.

Hogy összességében több az alvásigénye ebben a korban, az normális. Komoly biológiai változások történnek a kamasz testében, és ez fárasztó. Sajnos normál körülmények között a kamaszok nem szoktak tudni eleget aludni, ebből a szempontból szerencséje van a lányodnak a járvánnyal.

Az viszont - szerintem - nem szerencsés, hogy felborult napirend szerint alszik és van ébren. Bár lehet, hogy ez igazából nem árt senkinek.

Ha folyton a telefonján lóg, akkor azt kell megfontolni, hogy ez elveszi-e más dolgoktól az energiáját, amit igazából ő is jobban szeretne csinálni. Csak hát a telefon ott van karnyújtásnyira, a nagyobb boldogságot hozó tevékenységbe meg egy kis kezdeti energiát kéne fektetni. Ha ez a helyzet, akkor sem jó ötlet elvenni tőle a telefont. Csak akkor lehet jól megoldani egy ilyen problémát, ha ő maga önként belátja, hogy gond van, hogy neki így nem jó. És lehet, hogy ő fogja kérni, hogy a nap egy bizonyos szakában "foglald le" a telefont, mert belátja, hogy nincs elég önfegyelme (így már persze jó megoldás lehet).

Végül pedig azt javaslom, hogy beszélgess el vele arról, minden rendben van-e. Mert a jelen körülmények sok emberben okoznak depressziót vagy szorongást. Sőt, a kamaszok normál esetben is gyakran küzdenek ilyesmivel. Szóval kérdezz rá, hogy nincsenek-e motivációs problémái, nincs-e szüksége segítségre. Ha igen, és van rá anyagi lehetőségetek, akkor keressetek egy pszichológust (ha pedig szűkösek az anyagi lehetőségek, akkor egy jó önsegítő pszichológia könyv is sokat segíthet, könyvesboltban kérjetek tanácsot).

Én is hasonlóan rendetlen és lusta voltam egy ideig, bár nem ennyire vészesen. Majd kinövi.

Megjegyzem, a sokáig alvás... én anno kislányként, amikor nem volt telefonom, se gépem, tehát óvodásként is ilyen 10 körül feküdtem le, később 11-éjfél-egy körül. Én ilyen vagyok, ezzel nem tudok mit csinálni, pedig aztán próbálkoztak mindennel, hogy korábban aludjak, de nem lehet parancsra.

Aztán, egy éve lett kutyám, végül kutyáim, mert még egy hozzánk került egy állatvédőtől, és ennek az a lényege, hogy fent maradhatok akár éjjel 2-ig is, fel KELL kelnem, mert a kutyákat én viszem sétálni.

Ha belefér, talán egy kisebb kutya nem lenne rossz, ha a lányod is akarja, és persze te, mert így kimozdulna, nem tehetné meg, hogy délutánig alszik (amióta kutya van, egyszer nem aludtam délutánig, pedig én is olyan voltam).

19/l

Ugyanilyen voltam 19 eves koromig, amig otthon laktam.

2 ev telt el, 21 vagyok es mar nagyon idegesit ha nincs rendben minden a lakasban, visszagondolva nem is ertem hogy lehettem olyan trehany :D hidd el, majd kinovi o is.

Kamaszoknál gyakran előfordul ilyen viselkedés, ez nem azt jelenti, hogy "nah akkor egész életében rendetlen lesz"... Nem kell elkeseredni vagy tragikusan felfogni ezt.

A késői fekvés, késői kelés is eléggé közérzet-romboló, szerintem...

Nem a mai lányok ilyenek, hanem a te lányod ilyen, meg még rajta kívül más lányok is vannak, akik ilyenek. De koránt sem mindegyik. Nem mindenki egyforma.

Amúgy meg ez az utóbbi egy év egy kamasz számára nagyon durva lehet, el se tudom képzelni, hogy én hogy viseltem volna, ha most lennék kamasz. Teljesen érthető, ha egyesek úgy reagálják ezt le, hogy kicsit jobban elhagyják magukat, kevésbé foglalkoznak a környezetükkel.