Szülőként a gyereketek milyen párválasztásán akadnátok ki a legjobban?

Ha a párja 15-20 évvel idősebb lenne akkor nem akadnék ki csak kicsit félteném, mert mi van ha kiütközik köztük a korkülömbség de ha tényleg szeretik egymást akkor meg se szólaltam.

Ha azonos nemű párja lenne akkor egyáltalán nem érdekelne mert miért kéne érdekeljen? nem én fekszem le a párjával és ha fiú létére egy fiúval akar lenni akkor legyen.

- Bűnöző.

- szélsőséges nézeteket vall (akár politikai, akár gyűlölet alapú, akár ezoterikus, akár vallási fanatikus, ami ugye nem azonos a mélyen vallásossággal)

- szellemi fogyatékos (nem fair egyiknek sem)

- szociopata

- elmebeteg

- közveszélyes

- érzelmileg instabil

- drogos

- függő

- iq90 alatti

Mondjuk ilyenekkel akkor áll össze a gyerekem, ha velem akar kicseszni, mert magának nem akar rosszat.

Szóval emiatt nem aggódok. A nevelés arra szolgál egy gyerek életében, hogy azt kövesse, amit az ősei is követtek, mégpedig azért, hogy ne tévedjen el.

A) azonos nemű pár nekem sem tetszene.

Egyébként a lánytestvérem egy 20 évvel idősebb ipsével jött össze. Én elfogadtam, édesanyánk is, apánk először kiakadt. Azóta kicsit lenyugodott, bár még mindig vannak megjegyzései. Minden családban vannak nehézségek.

Az A opció azért aggasztana, mert félteném Magyarországon.

B opció pedig attól függ mennyi idős lenne a gyerekem.

15 évesen egy 30-35 éves férfi mellett nyilván nem akarnám látni és nem is hagynám, de pl 20 évesen már csak az érdekelne, hogy jól bánik e a lányommal és méltó párja e.

Továbbá az borítani ki, amit már egyik válaszban olvastam, hogy bármilyen értelemben szélsőséges nézeteket vall.

A b opció már nem releváns, mert felnőtt nő a lányom és egyetértek a 16-os válaszolóval.

Az én lányom mindkét nemhez vonzódik. Nagyon rosszul fogadtam, amikor elmondta. Aztán lett egy fiúja, aminek nagyon örültünk. Viszont az a fiú nagyon rosszul bánt a lányommal, fizikai bántalmazás lett a vége. Kb egy évvel később egy hölggyel állított haza. Nem repestünk az örömtől, viszont ahogy telt az idő egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ilyen kiegyensúlyozottnak, boldognak még életemben nem láttam Őt. És nekem csak ez számít. Az a nő szereti a lányom, tiszteli és társa az életben. Sajnálom, hogy az elején túl szűklátókörű voltam, hogy a lényeget lássam.