A szülők miért buzdítják a gyerekeiket arra, hogy adjanak le az igényeikből párválasztás szempontjából?

Mert így gondolják jónak.

Anyád borzasztó igénytelen.

Én ezt nem úgy fogalmaznám meg, hogy adjanak le az igényeikről, hanem úgy, hogy szálljanak le a földre. Egy bizonyos kor után, amikor már az embernek lesz némi élettapasztalata, átértékel olyan dolgokat is, amit korábban nem, mert nem is tapasztalta, tapasztalhatta meg, hogy az igenis fontos, vagy éppenséggel alapkő. Ha már éltál együtt valakivel, akkor nyilván vannak olyan tapasztalatid, amikre legközelebb odafigyelsz: ha oszlik a rózsaszín köd, akkor vannak dolgok, amelyek a leglángolóbb szerelmet is aláaknázzák, pl. teljesen eltérő pénzkezelési szokások, háztartás-vezetéshez kapcsolódó nézetek, igények, hivatásbeli és ezzel sokszor együtt járó egzisztenciális kérdések, szülői háttér. Lehet egy dögös pasival izgalmas és jó egy ideig, de ha pl. minimálbérben tengődő/rosszabb esetben munkanélküli, élhetetlen, ambíció nélküli alak, akkor egy idő után a csóró romantika nem fog kielégíteni, ha építeni szeretnéd az életedet, jövődet, de ugyanígy az is rohadt nagy problémákat tud okozni, hogy kinek milyen a szüleivel való kapcsolata, vagy éppenséggel anyósék hitelét kell még 1 évig nyögni, és potenciálisan betervezni azt, hogy a gyereked helyett majd őket kell vénségükre magatokhoz költöztetni és kitartani. vannak tehát olyan körülmények, amelyek a normális élethez hosszú távon fontosabbak, mint hogy első látásra belebolondulsz-e valakibe, vagy adsz esélyt arra, hogy némi ismerkedés után megkedveld, megszeresd, és nem rögtön rávágni, hogy nincs szikra, kuka. Persze van, amiről nem érdemes lejjebb adni, de ezt mindenkinek egyénileg kell eldönteni, hogy mi az, és ebbe nem szólhat bele senki semmilyen észérvekkel. A döntéseiért mindenki maga felelős, amilyet szakítasz, olyat szagolsz!

Ezek az emberek csak reálisan gondolkodnak. Tudják hogy szerelemre nem lehet alapozni, az pár éven belül odavan.

Az más téma. Alap hogy ne taszítson a másik.

Kérdező, a saját kudarcos életük mocsarába akarnak lehúzni, nem azzal szembesülni vénségükre, hogy másképp is alakulhatott volna a saját életük, ha másként mernek dönteni...