Miért van az hogy a legtöbb anya a bíróságon a végsőkig harcol a felügyeleti jogért majd később meg azon háborognak hogy az apa miért nem veszi ki a részét mindenből?

Semmi koze a kettőnek egymáshoz. Harcolni eleve azzal kell, aki maga is nevelni akarná a gyereket, az pedig evidensen foglalkozni fog vele akkor is, ha a másik szülő lesz a gondviselő.

Amúgy meg a gyerek érdékét nézve nyilván az az ideális, ha mindkét szülő foglalkozik vele.

"De konkrétan sok esetben az apa jogait egy tollvonással megszűntetik majd el van várva hogy ugyanúgy a gyerekeinek éljen továbbra is."

Mondjuk igencsak ritkan kerul arra sor, hogy az apa jogait megszüntetik. Ehhez sokszor még a komoly, bizonyított bántalmazás sem elegendo indok a bíróságnak. Ha meg megszüntetik a szülői felügyeleti jogait, 99%-ban a kapcsolattartási jogát is elveszik, ergo megintcsak nem fog a gyereket nevelő szülő azon háborogni, hogy miért nem foglalkozik a gyerekkel, hiszen ő maga kérte.

Miért, szerinted az lenne a normális, hogy egy ilyen után az apuka sz*rja le a gyerekét?

14 éves korukig kötelezi a bíróság, hogy bizonyos időközönként a gyerekek kimenjenek az apjukhoz. Utána, ha jó a viszony, saját döntésükből kifolyólag mehetnek szabadon. 18 évesen meg már az apához is költözhetnek. Ezalatt az apa nem szűnik meg apának lenni. Ritka sz*rházi felfogás az, hogy a kötelességei le vannak tudva a csekélyke gyerektartással a válás után.

Egy normális ember (akár anya, akár apa) a gyerekeivel foglalkozik, nem szűnnek meg a gyerekei azért, mert elváltak.

Nagyon szomorú, ha valaki nem így gondolja.