Miért, mi okozza a szüleim halálára való folytonos gondolatot?
Figyelt kérdés
Sziasztok! Volt nem rég egy kérdésem már ezzel kapcsolatban, viszont továbbra is kérdezősködnék. Az elmúlt egy-másfél hétben nagyon sokat gondolok arra, hogy mi lesz akkor, ha a szüleimet elvesztem (mindketten 50 év körüliek). Egészségesek vagyunk, a covidon most estünk át. Szüleimnek sűrűn mondom, hogy mi a gondom, mindent megtudunk beszélni, többek között ezt is, de. Aznapra "megnyugszom", de másnap sokszor, sőt, néha állandóan erre gondolok. Mindig az évekkel számolok, hogy x év múlva ők, én hány évesek leszünk, és akkor már idősebbek. Valakinek, akinek hasonló gondolata volt, mit tett annak érdekében, hogy elterelje a "figyelmét", és ne betegesen az agya erre gondoljon?2021. márc. 23. 14:20
1/3 anonim 
válasza:
válasza:Nekem volt, folyton előjön ez a gondolat sajnos, legutoljára decemberben gondoltam erre huzamosabb ideig, sokat sírtam már pusztán a gondolattól is. Napokig nem tudtam kiverni a fejemből. Olvasgattam ilyen kérdéseket, és mindenhol azt mondták, hogy éljünk a mának, élvezzünk ki minden pillanatot, és ne azon aggódjunk, hogy mi lesz 10 vagy 20 év múlva. Ez nekem bevált. Azóta sose jött elő anyukám halálának gondolata, hanem inkább az adott pillanatnak élek, hogy most még nincs miért szomorkodnom, mert még, (valószínűleg) nagyon sok időt töltünk együtt, mire meg eljön az a pont az életemben, hogy elveszítem, addigra már lehetőleg nekem is lesz családom, gyerekeim, akik segítenek túlélni a gyászt, és erőt adnak majd. Ne gondolkozz ilyeneken. Ha van valami hobbid, csináld azt, azzal is eltereled a figyelmedet. Remélhetőleg még a te szüleid is sokáig élni fognak
2/3 anonim válasza:
Saját magamból kiindulva a kérdésedre a válasz az:. Hogy félsz ha ők elmennek, nem tudsz megállni a lábadon.
3/3 anonim 
válasza:
válasza:Régebben ejtőbbhöz esett meg velem. Mostanában is előfordul, de már nem olyan durván. A baráti körükből, tehát kortársaik, az elmúlt két évben ketten mentek el. Ők is nagyon közel álltak hozzám, megszenvedtem a halálukat, igazából a mai napig megrendít, és nem tudom felfogni.
Így előtérbe került, hogy a szüleim is bármikor...
Azóta sokkal többet vagyok velük, és amikor velük vagyok, tudatosan élem meg a velük töltött időt, értékelem. Ezt az egyet tehetem. Hogy nem veszem magától értetődőnek, hogy vannak, és kiélvezek minden napot, amit velük töltök, és közben végig az tölt ki, hogy mennyire szeretem őket.
Ez marad majd meg, ha elmennek.
Hogy mennyire éltem meg tudatosan a velük töltött időt, hogy ne bánjak meg semmit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!