Mit tegyek ha a Jehova Tanúi szüleim folyamatosan nyírnak engem és a vőlegényemet annyira hogy már élni sem akarok?

Nekem van egy házam a szüleimtől 3 házzal arrébb, amit épp felújítunk. Ki vagyok közösítve ami annyit jelent hogy a szüleim nem tarthatnák a kapcsolatot velem. Egy kis faluban lakunk. Eleinte mikor elkezdődött a felújítás normálisan viselkedtek hogy ők segíteni akarnak. De amikor a párom nem volt ott lehordták nekem mindenféle l*tornak meg szemétládának. Mindig elküldöm már őket de próbálja anyám bevetni az érzelmi zsarolást de nem engedek neki. És mikor megkérem, hogy hagyjon minket, ne ócsárolja a vőlegenyemet akivel a közös jövőnket építjük akkor vallásos létére azzal jön hogy akkor a vőlegényem dögöljön meg. Meg hogy ő majd elintézi a sorsát. És hogy vissza küldi az anyjába. Hogy ő miattam kockáztat mert ha megtudják a tanúk hogy beszél velem kiközösítik. Megjegyzem, nem én kérem soha hogy jöjjön. Próbáltam a tanúkkal felvenni kapcsolatot hogy beszéljenek vele, hiszen annyira hívőnek tartja magát akkor hagyjon, de nem foglalkoznak ezzel. Bár ezek a "jókívánságok" mást mutatnak, mint azt hogy ő milyen szent. Kezd romlani ez végett a párkapcsolatunk, az esküvőnkre sem jön el anyám a hivatalba mert akkor van nekik a gyülekezet, és kiabál amiért megkértem, az utána levő bográcsozásra se jöjjön el. Ordít hogy márpedig addig várjam meg a menyasszonyi ruhában. De közben azt is ordítja hogy a büdös l*trom neki nem kell. Már néha élni sem akarok már. 14 évesen volt öngyilkossági kísérletem mert bele kényszerítettek a vallásba, erőszakkal vittek az összejövetelekre és ha nem akartam menni, megvertek. Mikor 18 évesen kiközösítettek nem volt semmi baj, betartották hogy békén hagynak. Hiába laktam közel, nem volt probléma. Megtudta másfél éve hogy van párom, akkor kezdett volna velem beszélgetni. De pár hónapja egyre durvább. Már semmi nem okoz örömet. A párom is szarul érzi ezért magát.