Ha a szüleid nem tudtak sosem anyagilag tàmogatni, hogy küzdötted fel magad?

“Tanultam,dolgoztam.

Nem kergettem irracionális vágyakat.”

És mi neked az irracionális?

Csak mert sokak olyan elképzeléseket illetnek ezzel a szóval, melyek simán a realitás talaján állnak…

Nem kell megmászni.

És nem kell nyavalyogni sem…

Lehet az ember sikeres anélkül, hogy megmászná a szamárlétrát, ezt kéne elfogadni…

Aki pedig sikertelen, nem biztos hogy azért mert alternatív megoldást keresett…

Egyébként ja, nézzétek meg a Partizán legtóbbi részét…

Meg aki ezt a szamárlétrás f@szságot nyomatja, az olvassa el a gazdag papa, szegény papa C könyvet.

Kitartás, tanulás, kapcsolatok, szerencse.

Az egyetem elkezdésével egyidejűleg, az akkori barátnőm szülei lehetőséget, munkát adtak. Elvégeztem egy gyorstalpalót; kötetlen munkaidőm volt, házaló ügynök voltam. Gusztustalan egy meló volt, de még mindig jobb és jövedelmezőbb, mint egy betanított, szalagos munka. Ha esett, ha fújt, mentem, hajtottam, piszkáltam az embereket, a semmivel kereskedtem - de azt nagyon jól csináltam. Rengeteget tanultam az üzletről, emberekről. Így kerestem meg az első pár milliómat. Közben az egyetemi éveim alatt elkezdtem keményen ráfeküdni a kapcsolatépítésre, és végül ezekből profitáltam diploma után. Tökével a zsebben, jó partnerekkel, először saját vállalkozás, később cég - passzívban vh.-s ingatlanok, szintén egy végrehajtó havernak köszönhetően.

Nem vagyok egy Zuckerberg, nem is ez a célom. Feleségem, két gyerekem van. Ha velem most bármi történne, mindegyikük egzisztenciális gondok nélkül folytathatná/újrakezdhetné az életét. Jelenleg, 40 alatt, ami a melós részét illeti, egy nyugdíjas életét élem. Ezért is érek rá itt lébecolni. Nincs stressz, koncentrálhatok a családomra, hobbikra. Nekem ez volt a célom. Ezt csak azért írom, mert kell, hogy valami motiváljon a legsz*rabb napokon is.

Kívánom, hogy találd meg, nekem mi az, és hajrá!