Anyukák, mikor a lányotoknak lett barátja illetve mikor megtudtátok hogy már szexelnek, ti beszélgettetek vele erről?

Azt sokkal korábban kell. Nálunk természetes volt a szexről és a vele járó egyéb dolgokról beszélni korábban is. A világ legtermészetesebb dolga volt, hogy ha rákérdez a témában valamire, választ kap az életkorának megfelelő szinten, de valós dolgokat állítva, virágnyelves mesék helyett. Mindent tudott a saját szervezetéről már azelőtt, hogy menstruált volna, tisztában volt azzal, hogy hogyan mennek a dolgok. Ez csak tudomány volt neki azon a szinten. Később meg hasznos tudás.

16 éves voltam, amikor barátom lett, és ott is aludt nálunk. Előtte megpróbált beszélgetni velem, gondolom olyasmiről, hogy óvatos legyek, meg csak, amit szeretnék, stb., meg adott egy óvszert. Én megnyugtattam, hogy még nem állok készen rá, ezért nem lesz semmi, és minden csak akkor jön, ha mindketten úgy gondoljuk, illetve gondoskodunk majd a védekezésről. Ami így is történt, fél évvel később került csak sor szexre, akkor éreztem csak, hogy vágynék rá. Soha nem akartam a szüleimről erről beszélni, de jó volt, hogy tudtam, hogy ha szeretnék, lehetne. Ez nem akkor alakult ki, egész gyerekkoromtól ilyen kapcsolatunk volt (általában nem osztottam meg velük a mélyebb dolgaimat, de tudtam, hogy megtehetném). Ez a fajta biztonság is hozzátett egyébként szerintem ahhoz, hogy voltam olyan erős személyiség, hogy mertem azt mondani, hogy én majd akkor veszítem el a szüzességem, ha biztos vagyok a kapcsolatomban, nem számít a korosztályom, vagy a barátom nyomása.

Amikor a lányomnak lett egy állandó barátja pár hónap múlva mondtam neki, hogy tettem óvszert a fiókjába és szóljon, ha kell, illetve, ha szeretne beszélni velem bármiről. Kb. egy év múlva megkérdeztem, hogy szeretne-e tablettát íratni. Mondta, hogy igen, ezért elmentünk orvoshoz. Sosem beszélt velem a részletekről, ahogy én sem annak idején anyukámmal, pedig a lányom és anyukám között is jó viszony van. Nálunk inkább baráti körben ment az eszmecsere. Természetesen az "alapokat" (fogamzásgátlás, óvszer, stb) tudtuk, mire szexuális életet kezdtünk volna élni. Igazából sosem beszéltünk róla, mégis tudtuk. Ez olyan, hogy tudod, hogy a Mikulás nem létezik, de nem tudod, hogy honnan és mikortól, hiszen egy szülő sem ülteti le a gyerekét, hogy "kislányom, itt az idő, hogy megtudd, hogy nincs Mikulás."

De miert a lanyok kapnak ovszert?Miert az o dolguk lenne a ferfinak megvenni?

Nem tudom, hogy a fiúnak "illik-e" megvenni az óvszert; az igaz, hogy a fogamzásgátló tablettát 99,5 %-ban a lány (szülei) fizeti. Ezzel önmagamra vigyázok, nem bízom meg a másokban. Szerencsére azt tapasztalom, hogy a mostani fiúk sokkal kevésbé utasítják el az óvszert, mint a mi időkben (25 éve) és van náluk óvszer. Sajnos, ezek a dolgok nem olcsók. Az emberek 99%-a akkor kezd nemi életet élni, amikor még nincs keresetük. A lányom élete ne azon múljon, hogy a barátja szülei milyen anyagi körülmények között élnek.

Én nem sokat beszéltem erről anyukámmal, kínosan éreztem volna magam, pedig nagyon jóban vagyunk. Viszont az internet már nagyon sok kérdésre választ ad, persze akkor, ha értelmes oldalon keresgél az ember és nem valami gáz női magazin honlapjáról akar tájékozódni.