Egy olyan szülő, akivel nem lehet őszintének lenni, az meg fogja érteni valaha, hogy ha a gyerek titkolózik előle, vagy elhallgat valamit az igazából nem a gyerek hibája?

"És ami a legrosszabb, önmagamon is kezdem felfedezni a viselkedésmintákat, amiket tőlük láttam. Részben ezért sem fogok valószínűleg gyereket vállalni, nem szeretném tudat alatt ugyanezt tenni velük."

Teljes nagy hülyeség emiatt nem vállalni gyereket. Egyfelől valamilyen mértékben mindenki ezt teszi, teljesen természetes, így vagyunk összerakva. Másfelől igenis lehet máshogyan is, ha odafigyel az ember: így van az, hogy attól, hogy valaki pl. alkesz, a gyerekei nem lesznek automatikusan azok.

Egyébként meg eleve nagyon egészségtelen dolog a maximalizmus, meg kell szabadulni tőle: nem kell tökéletes szülőnek lenni ahhoz, hogy boldog gyerekeket nevelhessünk. Ajánlott olvasmány: Bruno Bettelheim: Az elég jó szülő.