Szülők akik lusták dolgozni azoknak mi bajuk van?

Ki ez a család neked, kérdező?

Honnan tudsz minden apró részletet róluk?

VAgy csak falusi pletykáknak felültél?

Gyerekeik hogy élnek, hány évesek?

Egyébként teljesen az ő dolguk, amíg gyerek/családtag (pl testvér)/állat nem szenved tőlük semmilyen értelemben. Ha folyton kölcsönkérnek, élősködnek másokon, éheznek és ruhátlanok a gyerekeik, állatokról nem megfelelően gondoskodnak, igénytelenek, akkor viszont nem okés a dolog, szólni kell a hatóságnak ha vészes a helyzet.

De most pl én sem dolgozok több mint egy hónapja, mert kiégtem az előző munkahelyemen és kissé depresszióba estem - viszont van félretett pénzem, fizetem a rezsit, az ételt, macskám semmiben nem szenved hiányt - DE lehet, hogy a szomszéd lenéz, amiért egész nap itthon vagyok és olvasok, sorozatot nézek vagy takarítok, pihenek. Pedig nem ártok senkinek, semminek és nem is használok ki senkit.

Szóval az egy dolog, hogy te mit látsz kívülről, de lehet, hogy depressziós, lehet otthonról dolgozik valamit a feleség, lehet varr, fest vagy bármi, amiből pénzt csinál. Lehet a férj nem százas fejben, van egy kis autizmusa vagy adhd-ja és nem veszik fel sehova emiatt, de próbálkozik. De lehet nem csinálnak semmit, nincs betegségük, de így boldogok, lehet örököltek és azt élvezik.

szüleim pont ilyenek voltak.

Ők megbánták a házasságot, a gyerekeket. Válni meg nem tudtak, mert a házat tekintették a legnagyobb dolgonak, amit elértek az életükben. Féltek a szégyentől is, hogy mit fognak gondolni mások ha elválnak. Úgy érezték elrontották az egész életüket.

amit lehet megoldanak segélyekből,

Szerintem fogalmad nincs a mai szoc ellátásokról.

Hogy így mit esznek, azt nem tudom, de amíg másnak nem ártanak vele, és nem másoktól várják, hogy megoldják a megélhetésüket, addig ez tök jó. Én sem dolgoznék, ha ingyen is adnának pénzt. Egy csomó minden mást szívesebben csinálnék. Például kimennék a parkba. De mivel nincs pofám másokat lehúzni, és mostmár gyerekeim is vannak, akikről gondoskodnom kell, a pénz pedig továbbra sincs ingyen, ahogy semmi más sem, így dolgozom.

Meg ha mindegy lenne, hogy milyen a ruhám, szőnyegem, bármim, és megelégednék azzal, amit ingyen hozzámvágnak, akkor nem is ragaszkodnék hozzá, hogy fizessek érte. Csak sajnos én karcsúsított szürke kabátot szeretnék, nem oversize lilát. Jó annak, aki nem ilyen háklis. Ha ők tojnak rá, hogy mi van rajtuk, csak meleg legyen a kabát és kész, akkor jó. Engem nem zavar, hogy megfelel nekik az ingyen cucc, ez is teljesen jogos hozzáállás az élethez és a materiális javakhoz.

Anyám ilyen. Nem akar dolgozni, a bibi csak ott van, hogy azért mert lusta és egész nap inkább csavarogna, vásárolgatna másnak a pénzéből, és azt akarja hogy valami pénzes pasi tartsa már el.

Másik bibi hogy én, mint a gyereke nem vagyok gazdag, nem fogom tudni őt eltartani, örülök ha magamat sikerül.

Apámmal már nincsenek együtt.

Más szögből nézve meg amúgy én se nagyon akarok dolgozni, inkább lennék én is egész nap a könyvtárban.. csak akkor éhen halok.