Felnottkent ugy erzem anyam azert van apamal, mert nincs eleg onbizalma, ismeros?

Van ilyen.

Nem értek rá foglalkozni vele, 3 gyereket neveltek fel.

Majd talán most...

Igazából ez mindenkinek a saját felelőssége / döntése. Így nehéz megítélni, a leírás alapján, lehet van itt több tényező is.

Nálunk anyukám pont az, aki rombolja a családot , apukám hagyja magát, és emiatt kb mindenki “szív”. Mi a nővéremmel a mai napig próbálunk túl jutni a traumákon, fejlesztettük magunkat és apukank is próbáljuk rávenni, hogy ne engedje magát. De mindig ad valami magyarázatot, miért ez meg az. Kicsit meg is értem. De itt nem lehet mit tenni.

Első sorban magad próbáld rendbe hozni. Amíg magadat sem tudod, addig mást sem. Tv nézés helyett gondolkodj el egy kicsit, menj el sétálni, futni, olvass egy könyvet. Csinálj valami olyat, ami hagy gondolkodni, akar suss, főzz stb. Ajánlom pszichologiai könyvek olvasását ebben a témában. Nekem ezek sokat segítettek. Illetve keress olyan barátokat, akik tudjak irányítani az életüket, nem pedig csak úsznak az árral . Ez is nagyon motiváló tud lenni. Nyilván latogatom én is a szüleim, de max 2-3 napra havonta, és akkor igyekszem nem ilyen szokásos témákat hagyni a beszélgetésben, hanem terelni olyasmire, aminek értelme is van, tanító jellegű, na meg nem hagyom magam vissza húzni. Nálam sikerült az egészséges párkapcsolat, de nyilván szerencsém volt, ez szinten sokat tud segíteni .

Egy adott ponton tul nem lehet a szuloket hibaztatni mindenert, mert minden ember a maga sorsanak kovacsa.

Talan az a te bajod, hogy nincs csajod es 29 evesen meg otthon elsz, tul sok idod van a szuleidet meg a tesoidat figyelgetni 😂

Nem vagy véletlen testvérem? Mert nálunk minden ugyan ez. (Nem vagy amúgy, mert nincs ilyen korú testvérem :))

Azon lehet segíteni, aki hagyja. Az emberek 80%-a úgy éli le az életét, hogy nem tudja, mi az, hogy trauma. Sorsnak nevezik, vagy "nekem ezt dobta a gép". Én próbáltam segíteni, nem tudtam. Kérdés, hogy más tudott-e volna segíteni, szerintem nem.