Hogyan tudtátok magatokat rá venni a külföldi munkavállalásra úgy, hogy a családot egy időre itthon hagytátok?

Én 19 évesen mentem ki először Ausztriába dolgozni és itthon kellett hagynom az akkor 1 éves kutyámat. Tudom-tudom, a kutya "csak" egy kutya, de a lényeg hogy valakit itthon kellett hagynom.

10 évet voltam kint, ráadásul én szezonoztam, tehát hónapokat voltam kint úgy, hogy haza se tudtam jönni.

Mikor jött a lehetőség én is így voltam mint te, őrlődés, menjek-ne menjek, mi lesz ha nem válik be/nem tetszik/mégse olyan stb.stb.

Sajnos a kutyám pár hónapja elpusztult, sokszor bánt az hogy itthagytam olyan sok időre, még akkor is ha jó sora volt itthon. DE!

Mindent összevetve, mindenem ami van (legyen az autó, akármilyen laptop, óra mittudomén mi) az azért van, mert kint dolgoztam. Ha akkor nem megyek ki, a büdös életben nem volna például autóm, mert akkoriban kerestem itthon 80 ezer nettót, kint meg 330-at.

3 év kihagyás után jövő hónapban ismét megyek ki, ugyanúgy őrlődöm, annyival vagyok könnyebb helyzetben nálad, hogy se kutyám se macskám, tehát igazából nincs mit itt hagynom.

De pontosan ezért, ez igazából csak a komfortzónából való kilépés nehézsége, ez van nálad is.

Hiszen hétvégén hazajöhetsz, igazából akkor sem dől össze a világ ha ez neked nem tetszik és 2 hét után haza jössz, és simán 1 év alatt össze lehet hozni hogy a családod menjen utánad. Magyarul mondva, veszíteni valód egyszerűen nincs. Csak sz.r, mert ki kell lépni a komfortzónából, össze kell pakolni, ki kell menni, azért egy kis időre mégiscsak egyedül kell lenni a család nélkül, stb.stb.

Tehát ha szeretnéd hogy jobb életetek legyen, akkor lépned kell és én még mindig úgy gondolom, hogy alapjában véve egy jó lehetőséged van, mert haza tudsz járni például. Ha meg nem lépsz és nyilván nem tudom a háttered, akkor meg igazából nem fog változni semmi, és pont ott leszel 5 év múlva mint ahol most. Ami nem feltétlen rossz, ha amúgy tökéletesen elégedett vagy azzal amid van. De ha mégiscsak szeretnéd hogy jobb legyen az életetek, akkor meg igazából nem kérdés hogy menni kell.

És mi lenne, ha előbb keresnél albérletet és mennétek mindnyájan ?

Ott helyben már könnyebben fogsz tudni ugrálni és még a hazajövetelekkel sem kell bajlódnod, ráadásul a gyereked életéből sem maradnál ki....