Keresztények, jelen esetben hogy tudnék tiszteletteljes lenni a szüleimmel?

Édesanyámmal az utóbbi fél évben nagyon megromlott a kapcsolatom. Elkezdtem határokat felállítani, ami azt is jelenti, hogy néha nemet kellett neki mondanom. És sokszor olyan ügyben is nemet kellett mondanom, ahol úgy volt felém beállítva, hogy csak ez az egy megoldás lehet és csak én egyedül segíthetek megoldani. Persze adok alternatív megoldásokat, de azok valamiért soha nem jók nekik. És mindig úgy van beállítva hogy én érezzem rossznak magam, rengeteg mindennek el vagyok hordva (lelketlen, pokolfajzat, stb). Egyfelől ott van bennem, hogy szeretni és tisztelni akarom a szüleimet, és segíteni is nekik, de nem minden áron, és ez az egész ügy elég erősen kihat a jegyességemre is.

Hogy tudnám úgy tisztelni a szüleimet és úgy kompromisszumra jutni velük, hogy jelenleg azt érzem, hogy legszívesebben teljesen kizárnám őket az életemből?

Folyamatosan ott van bennem, hogy Istennek kedves akarok lenni és tisztelni és nem hátat fordítani a szüleimnek a bajban, de közben úgy érzem túl sokat akarnak a szüleim segítség címszó alatt.