Hogy élted meg kamaszként a szüleid válását? Vagy hogy élték meg kamasz gyerekeid a válásotokat?

27/N vagyok, szüleim váltak, amikor 11-12 voltam. Akkoriban nagyon nehezen viseltem, tele voltam szorongással, de ehhez hozzátartozik az, hogy apám eszméletlenül labilis, rengeteg dráma és nem gyereknek való műsora volt (amitől anyánk próbált megkímélni). Úgy állapodtak meg, hogy kéthetente hétvégén van apám láthatása, amit minden alkalommal grammra pontosan kizsarolt. Utólag viszont nagyon örülök, hogy nem maradtak együtt, mivel kellett ez a távolság apámtól.

A leírtak alapján a ti válásotok nem lesz ilyen drasztikus, nem lesz egyszerű, de ha az én szüleim (pontosabban inkább anyukám) megoldották valahogy, szerintem nem lesz nagy gond...