Vajon mi a megoldás, esetleg mit tehetnék?
20/L
Nagy elkeseredésemben és kétségbeesésemben írok most nektek a jó tanácsaitokért.
Tavaly nyáron költöztem el otthonról, először nyári munka miatt, majd a tanulmányaim miatt, ugyanis azt a fővárosban folytatom. Egyedül vagyok itt, nincs itt a családom, sem rokonok, senki, csak az itt szerzett barátaim. Igencsak hirtelen csöppentem ebbe bele, hirtelen kellett gondoskodnom magamról, és nincs itt anya apa, akik segítenek, csak én, egymagam. Persze, ezzel nem is volt és nincs is semmi gond, mindent megoldok. Néha viszont nehéz, a távolság, sokkal kevesebbet találkozunk és beszélünk. Ők külföldön vannak, ritkán jönnek haza és sokat dolgoznak, hogy nekünk (van egy ikertestvérem) jó legyen.
Van egy párom, aki még otthon él a családjával, ő is messze van, de mindig meg tudjuk oldani, hogy legalább hétvégén találkozzunk, van mikor hét közben is együtt vagyunk. Ezzel sincs probléma, persze van, hogy hosszabb idő kimarad, mikor szüleim hazajönnek, én is hazamegyek és a testvérem is, olyankor együtt vagyunk mi négyen. A barátom és én 1 éve vagyunk együtt. Édesapám tudja, hogy van barátom, viszont még nem találkoztak. Édesanyám az elején nagyon kedvelte a barátom, viszont az első találkozás óta már nem így van. Mikor a barátom nálunk járt, édesanyám nagyon csúnyán beszélt vele és megalázta őt. Ennek, hogy anya nem kedveli őt több oka van. Mikor a barátom feljön hozzám, nem segít egyáltalán a házimunkában, néha kiakadtam és ennek hangot is adtam, mert csak hátráltat ilyenkor, fekszik, és csak nézi, ahogy teszek-veszek össze-vissza. Őt a szülei nem támogatják anyagilag, havi 80.000Ft-ot keres a gyakorlati munkájával, abból gazdálkodik. Napi étel a munkában/suliban, szórakozás stb. Ezekre 1-2 hét alatt elmegy az összes pénze. Ezután ha együtt vagyunk, a boltban mindent én fizetek mindig. (Főzéshez alapanyagok, nasi, innivalók, étel rendelés, stb.) ez mind rengeteg pénz, édesanyám ezért úgy érzi, hogy ő kihasznál engem és elvesz belőlem, pedig nem. Megértem az ő oldalát is, mivel ő a férfi és mindig mindent egyedül állok, ez így nem járja. De neki nincs pénze, enni pedig kell és ő itt nálam vendég, nincs szívem nem kifizetni az ő dolgait is.
Anya egyáltalán nem támogat a kapcsolatomban, nem is érdeklődik felőle egyáltalán. Sőt, ha mégis szóbahozza nagyon csúnya hangnemben beszél róla és sértő, trágár szavakat használ rá. Nyugodt pillanatában pedig csak annyit mond, ha neked jó, nekem is.
Én nagyon szeretném, hogy megismerjék őt a szüleim, hogy valójában milyen ember is és rájöjjenek nem kell aggódniuk és szeretném, hogy jól kijöjjenek.
Édesapám még mindig úgy tekint rám, mint a pici lányára, és mindig elmondja, nem aludhat nálunk senki, se fiú, se lány, mindenki aludjon otthon. Az pedig nem lenne megoldható, hogy ne aludjon majd nálunk, ugyanis 5-6 óra az út neki haza tőlünk.
A barátom családja az eleje óta nagyon befogadóak, kedvesek és jószívűek velem. Érdeklődnek felőlem mindig és nagyon jól kijövünk egymással. Nekik is írt édesanyám sokáig, hogy a fiuk hagyjon engem békén. Emiatt megingott kissé a kapcsolatunk, sok volt a feszültség és a nyomás, de tudtuk rendezni a barátommal.
Nem tudom mégis mit tehetnék, nagyon bánt ez az egész, hogy két tűz között vagyok és tehetetlennek érzem magam.
Arra is gondoltam már, hogy nem erőltetem, hogy találkozzanak, megismerjék egymást és egyelőre nem viszem be a rokonság közé sem. Habár nagyon rossz látni, hogy nagy családi rendezvényeken, ünnepeken, bulikon mindenkinek ott a párja, annak is akik csak pár napja vannak együtt. Rólam pedig van aki nem is tudja, hogy van, ha csak nem követ a social médián.
Bárkiről is van szó, a szülők elfogadják a gyerekük párját, bárki is ő és bármilyen ember is.
Édesanyám a legjobbat akarja nekem, mégsem elfogadó. Ez nagyon bánt és elkeserít.
Néha túlhajszol. Rengeteg otthoni hivatalos ügyet, feladatot rám bíz. Jelenleg tanulok nappali tagozaton. Azt szeretné emellett egy hétvégi sulit is végezzek el és a nyelvvizsgáimat is fejezzem be. De egyszerűen néha úgy érzem, besokalltam és nem bírom tovább.
Hirtelen csöppentem ebbe az életmódba, nem voltam rá felkészülve. Felnőttnek lenni nem nehéz, csak nagy felelősség és néha úgy érzem, túl sok probléma ez nekem mind, (ugyanis emellett nekem is vannak elintézendő dolgaim, feladatok és a tanulás). Fiatal vagyok, a barátaimmal is szeretnék lenni és jól érezni magam, kikapcsolódni. Ez viszont nem megy. Nem tudom elengedni magam, mert mindig a problémákon kattogok és azon, hogy vajon helyes-e, amit csinálok, szüleim vajon büszkék rám. Hatalmas bennem a megfelelési kényszer és senkinek sem szeretnék csalódást okozni. Mindenkit magam elé helyezek.
A testvérem egy másik városban tanul, ő a legnagyobb támaszom, segítségem, ő tartja bennem a lelket és nagyon hiányzik nekem, nehéz nélküle is.
Köszönöm, hogy ezt kiírhattam magamból, és ha bárkinek lenne bármiféle jó tanácsa, tapasztalata, azt nagyon megköszönöm!
válasza:Ja bocs, nálad nem segit a házimunkában. Szoval lusta, a pénzt elkolti magára, majd persze te fizetsz egy csomó mindent. Ehhez már csak az hiányozna, ha kiderülne, más lányokkal is kavar. Remélem ilyen nem lesz. Mindenesetre a te életed, a te tapasztalatod, neked kell végig menni ezen az úton. A magatartása ez alapján a pár mondat alapján meglehetősen ellenszenves. Ne hari, de nem vagyok benne biztos, rajtad kívül nem pumpol e mást is. Ha egy lány "odaadja magát" nekem, akkor nem szorom el a hónap első felében a lovémat és nem eloskodok utána rajta. Kivéve : ha azt a lányt nem kimondottan tisztelem és csak kihasználni szeretném.
Szuloként persze nehéz itt mit mondani. Ha nem szólnak, akkor esetleg kihasználják a lányukat. Ha szólnak, akkor meg mit ellenségeskednek és szólnak bele a felnőtt lányuk életébe.
Azt kellene megtudni, a barátod mire költi el a pénzt. Bulikba jár? Mert amennyire tudom, lehet régimódi vagyok,de oda ismerkedni jár az ember leginkább. Vagy haverokkal megy sorozni? Utóbbi még a jobbik eset, csak drága mulatság.
Ennyi negatívum után kérlek irj néhány szóban arról, miért szeretsz a barátoddal lenni, milyen ember ő, meg szokott e lepni téged valamivel stb.
válasza:Ez egy provokatív, kamu kérdés. Jót nevet a kérdező, mert vevők vagytok a műsorral.
Ha nincs közönség, a műsor se ér semmit. Döntsétek el, meddig szórakoztatjátok a kérdezőt.
válasza:Ez nem egy fórum, hogyha több kommentet nem kérsz lezárod és szevasz.
Szó szerint veled egy idős vagyok és fogom a fejem, hogy hogy lehetsz ennyire hülye.
1. Bevállalták rengeteg mindent egyszerre. Persze, hogy nem bírod. Fokozatosság nem ismerős? Egyszer egyik, máskor másik. Prioritások felállítása, sorrendekhez tartani magad, erről egyeztetni a szüleiddel (ha már valamennyire ők pénzelnek igenis közük van hozzá). Te nem felnőtt vagy hanem felnőttet játszó kislány aki itt virnyog amiért nem úgy sikerültek a dolgok, ahogy elképzelte.
2. Anyádnak full igaza van. A kedves párod miért is nem tud elmenni pluszba dolgozni miközben te igen? A pofám leszakadna ha egy kapcsolatba malacperselynek lennék nézve. Pláne úgy, hogy semmit nem kapsz cserébe (szeretni alap és ezt más is tudja szóval ezt ne hozd fel...). Ok, vendég, ne takarítson (mondjuk édekes az, hogy a párod sokadik alkalom után is miért lenne vendég, ha amúgy elvárod hogy a család befogadja). De ajándékot szokott vinni a "vendéglátóknak"? Meg szokta őket kedves gesztus gyanánt hívni 1-1 vacsorára vagy egyéb szórakozásra? Hiszen a vendégséget illik viszonozni. Az én páromnak letéptem volna a tökeit ha ilyen tahón és lustán viselkedik. Szóval csicskáztat + még le is nyúl pénzben. Ebből látszik, hogy az egyetemhez nem jár ész. Apádat is megértem. Játszátok a felnőttet, de az együtt alvást nem tudjátok megoldani. De érdekes. Hogy a közelben egy olcsóbb egy ágyas szobára nincs pénze? Más pasi meg még a kocsiban is aludt a barátnőjéért, hogy másnap lássa. Azt mondta a szülőknek, hogy semmi baj, nem alszik itt. Kért 1 takarót, 1 párnát és lent aludt a kocsiba. Másnap reggel mosolygott és vitt reggelit a családnak. Mert a csajjal akart lenni és elfogadta a lány szüleinek szabályait. Egy szerelmes férfi ilyen. Ami neked van az egy bazári kisp*cs.
3. Túl sok az elvárás? Már ne is haragudj, de itt vagy a fővárosban. Pénzelnek, de elvárod hogy ezekbe ne szóljanak bele. Nem akarod hogy beleszóljanak old meg a megélhetésed 100%-ban és akkor nem leszel köteles beszámolni senkinek semmiről. Vagy! Próbálj meg velük nyíltan kommunikálni. "Anya, egyszerre sok a suli. A nyári szünetben igyekszem megcsinálni a nyelvvizsgát, de év közben nagy a hajtás." Tájékoztasd őket mit mikor és hogyan szeretnél, mik a terveid. De azokat amiket megígérsz igenis tartsd be. A hivatalos ügyeidet meg már bocs, de még jó hogy te intézed b+. Minek oda az anyàd, gyámság alatt állsz vagy minek?
Mondom, veled egy idős vagyok, de ez valami tragédia. Mind hozzáállásban, mind felnőttség tekintetében. Egy értelmes felnőtt ember tudja, hogy ezeket a problémákat hogy oldja meg. A felnőttet játszó hisztizik és veri a s*ggét a földhöz. Te az utóbbi vagy. A további válaszaid inkább meg se említem, kritikán aluliak.
válasza: válasza:Napi étel a munkában/suliban, szórakozás stb. Ezekre 1-2 hét alatt elmegy az összes pénze. Ezután ha együtt vagyunk, a boltban mindent én fizetek mindig. - bocs, én sem kedvelnék olyan embert, aki konkrétan lehúzza a lányomat.
Hisztizhetsz ezen meg belénk állhatsz, inkább gondolkozz el, milyen ember a pasikád, aki 1-2 HÉT alatt elbsz 80 000 Ft-ot, és utána rajtad élősködik. De szerinted ez teljesen oké.
Megsúgom: nem, nem oké. Egy olyan emberrel aki egyáltalán nem tud gazdálkodni a pénzzel nagyon szr lesz a jövőben. Gyakorlatilag abból áll majd az életed, hogy a f...gait finanszírozod, mert ő eltapsolja az összes lóvét.
Igen, az ilyen embernek édesmindegy, hogy 80 vagy 300 rongyot keres, el is költi rögtön.
De te félelmetesen naiv vagy. Majd rájössz, hogy anyukádnak igaza van, amiért nem kedveli a csávót, és akkor talán lépsz is.
válasza:21 a lanyom most koltozott ossze a baratjaval.
DE mindketten keresnek/dolgoznak. Mindent kozosen fizetnek rezsi kaja
A hazimunka megosztva felesben megy. Az egyik mosogat a masik porszivozik. Az egyik terget a masik foz. Szoval nem az van h az egyik csak fekszik es a masik dolgozik otthon.
Ez egy normalis kapcsolat
Az nem ami a tied! Ki vagy hasznalva de nagyon!
válasza:Mondjuk anyádék helyében holnaptól egy vasat nem adnék, mert úgysem magadra költöd, hanem az életképtelen pasidnak vásárolgatsz belőle.
Felejtős, EZT nem finanszíroznám. Oldjátok meg ketten. Ja, az vszeg nem menne - hát, nem az én bajom.
válasza:30-as ne hidd, hogy kamu.
Ha nem látnám többek között a saját apámon, hogy mennyire lehúzza őt a nője - ő meg olyan hülye balfék, hogy tűri - simán azt mondanám, kamu. De látom, és szörnyű.
Aranyásó a nőci - a családban MINDENKI utálja, de szó szerint, apám mégsem lát a szemétől :(, és pénzeli őt meg a nevelt gyerekét is. Pénzeli: amit a nő kiejt a száján vagy a nevelt gyereke, másnap megveszi.
válasza:Miért, mi a valódi mondanivalód?
Nem állsz ki magadért anyuval szemben. Nem állsz ki magadért a pároddal szemben. Mindenkinek meg akarsz felelni, hogy senki ne lásson benned hibát. A párodnak jó "vendéglátója", anyádnak jó gyermeke legyél. Ezt idővel le kell vetkőznöd a boldog élethez. Mindkét szerepet.
Te is érzed, hogy van abban valami, amit anyukád mond. Azért lefogadom, hogy nem bánnád, ha párod legalább értékelné az érte hozott áldozataid. Legalább annyival, hogy töri magát azért, hogy segítsen neked mindenben. Érzed te is a disszonanciát és egyenlőtlenséget, ezért tud különösen fájni a szüleid viselkedése. Mert valahol igazuk. Hisz te magad is kiakadtál már ezen, panaszkodtál a dologról anyukádnak. Csak te ezt úgy éled meg, hogy ez van, ilyen a barátod, nem tudsz mit tenni, így kell szeretni, így kell kiszolgálni, tehetetlen vagy és beletörődsz ebbe. Pedig valójában neked se jó így.
Ez egy elhagyandó viselkedési séma.
A felnőttlét egésze egy nagy és bazihosszú személyiségfejlődés, aminek része, hogy megtanulja magáról az ember, mit is akar, milyen életet, milyen párkapcsolatot, mit akar tolerálni és mit nem, és ezeket teljes magabiztossággal felvállalja mind a párja, mind a családja előtt. Példa: ha nekem az a mániám, hogy a kapcsolatban én legyek az eltartó fél, mert szeretem megélni a gazdasági dominanciám, nyaggathatna akàrki ezzel, én ilyen életet akarok élni és kész, és ezt meg is mondanám, ezért nem fájna, csak idegesítene a beszólogatás. Akkor fájna nagyon, ha valójában nem ilyen kapcsolatban akarnék élni, és engem is zavarna, hogy én vagyok az, aki többet ad a kapcsolatba.
Más: többször is leírod, hogy nem nehéz felnőttnek lenni, mindent megoldasz, de közben arról is írsz, hogy milyen nehéz, túl nagy a felelősség, túl sok a probléma, nem tudod jól érezni magad. Én ebben is a teljesítési vágyat látom, hogy te "jó felnőtt" vagy, ne gondolja senki, hogy nem, csak közben belepistulsz, de az mindegy, az lehet zárójelben, az nem számít, neked igenis nem nehéz felnőttnek lenni. Kit akarsz átverni? Itt zömében felnőttek vagyunk, én 36 vagyok, és rohadt nehéz néha. Nem buksz el attól, ha kimondod magadnak, vagy másnak: nem, nem veszem könnyedén a felnőttéválás hepehupáit, nem érzem jól magam, szeretném, ha ebben vagy abban segítenél (akár a párod, akár a szüleid, akár a tesód, akár a barátaid).
Merj tökéletlen lenni!
Lehet Édesanyád meg azt a kérdést teszi fel itt a gyakorin, hogy mit csináljak ha a lányomat kihasználja egy ingyenélő, mihaszna, hasztalan senkiházi, aki nemhogy nem segít neki a háztartási munkában, de még pénzzel is lehúzza.
Naiv vagy, és butuska. 🤦♀️
Anyukád jól látja hogy a "barátod" csak kihasznál.
Bár gondolom már nem olvasod el a kérdésekre adott válaszokat, mert fáj az igazság.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!