Fiatal felnőtt korotokban tettek valamilyen utalást a szüleitek, hogy ideje lenne elköltözni otthonról?

Nekem nem, de a nővéremnek igen, de neki is csak apám. Miután elvégezte az iskoláit és lett szakmája, nem akart dolgozni menni, mert nem tetszett neki a szakma, amit elvégzett és más munkára se akart menni, de az volt a kifogás, hogy nem azért tanult, hogy másban dolgozzon, csak ugye a szakmájában se akart. Apám meg megmondta neki többször is, hogy márpedig nem fog ingyenélni otthon. A nővérem nem vette fel, legalább egy évig semmit se csinált, csak tévézett otthon, meg eljárkált az akkori barátjával motorozni, anya adta neki a pénzt, apa meg mondta mindenre, hogy pl akkor egyél ennyit, ha fizettél érte, akkor zuhanyozz annyit, ha te fizeted a számlát stb.

Én viszonylag hamar elköltöztem az egyetem miatt, de a nővérem majdnem harminc éves koráig otthon lakott, volt is sok balhé, mert vagy dolgozott vagy nem.

Én mindig azt hallgattam ne költözek el. Féltek nem tudok önállósodni leválni. 10 év távlátba.az idő engem igazolt és a szüleim is beletörödtek.

Perszs kapcsolat megmaradt és számíthatók rájuk. De eddig nem kellett élnem vele.

Nem kaptam utalásokat, csak időben észrevettem magam, hogy zavaró, ahogy mosogatok, ahogy este kaját melegítek, vagy ha a másik pihenő idejében ténykedek otthon. Évekkel később, mikor két állás közt nem tudtam fizetni az albérletet, visszamentem néhány hónapra és szívesen fogadtak, nem zavartak akkor sem. Nem fizethettem semmit, kaptam mindent otthon. Amikor újra elköltöztem, akkor megtudtam, hogy anyám például sok saját hobbiba kezdett a távollétemben, kiélvezte az idejét. Jó volt így.

Nekem még messze van, de sosem fogom elküldeni a gyerekeimet. Mindig lesz helyük nálunk és bármikor beeshetnek, ha úgy adódik.

Nem de mindig azt mondták, "vagy tanulás vagy munka"

Egyiket sem csináltam vagyis elmentem dolgozni 8 osztállyal, mindenféle segédmunkákon szenvedtem csak aztán rájöttem, hogy ez így nem fog menni

Úgyhogy elmentem pár év csúszassal szakmát tanulni és le is tettem, amiből aztán lett 4 szakmám is a végén

Úgyhogy nincs veszve végül is semmi csak az ember gondolkodjon kicsit, ma már jóval nagyobb a lehetőség mint több mint 20 éve volt nemzetközi munkavállalás téren nemcsak diplomásoknak hanem szakmunkásoknak is