Tényleg elkényeztetett lennék?

Kérdező: a "buszos eset" amikor volt, apád tudta, hogy másfél órát kellett volna várnod a buszra? Nem túl jó az éjszakában várakozni.

Lehet egyébként hogy valami miatt stresszel és hirtelen haragú vagy nem tudom.

Fú, kérdező, tudom, hogy erről egy szót sem írtál, de nekem az a benyomásom, hogy lány vagy, valamint apádnak eszébe nem jut házimunkát csinálni.

Nálunk is ez volt a családi leosztás, női munka a házimunka, férfi munka meg az autóvezetés. De ha megkértem, hogy akkor vezessen, az én apám is kiakadt.

Az elkényeztetett? Egyszer vagy néha haza visznek, de amúgy megszoktad oldani magadnak, az még nem. Ha mindig! Akkor mondhatni, hogy jól megy sorod. Bár ha zavarja őket, akkor mondják hogy menjél busszal. Akkor minek mennek el? Miért nem szólnak előre, hogy oldd meg a dolgaid.

Egyik ismerősöm 30 lesz és otthon lakik és képzeld el, azon túl, hogy hozzák viszik, van neki kocsija amúgy és amikor munkából haza ér, szaladnak neki ki garázsajtót nyitni! Kimegy a konyhába és kiviszi esetleg amit bevitt magához és nem a mosogatóba teszi, csak az asztalra. Természetesen nem takarít otthon, nem csinál semmit csak létezik, bulizik, vásárol, utazgat. Nem is főz, nem is tud főzni se még egy egyszerű dolgot se de neki nem is kell, mert kiszolgálja anyuka. Na ez a nő el van kényeztetve, de az ő fejére egyszer sem varrták, hogy rá kell dolgozni! SOHA! Lakást akar venni, de továbbra is otthon szándékozik lakni és a lakást kiadná albérletbe! Na ez a szülői seggnyalás, ami nekem hányingerkeltő szintű már! A szülő és a gyerek hozzáállása, kész hányinger nekem. Gondolhatod, hogy mellékesen ez az illető akit mondtam, nem a szerénységéről híres!

Útban vagy neki és/vagy rajtad vezeti le az egyéb frusztrációját.

Igazából mindegy mit csinálsz, bele fog kötni.

Én ilyenkor beültem a mekibe, de valakit meg is kérhetnél, h felvigyen a koliba vagy egyéb módon eltöltse veled az időt.

Kérdező, szülőként, apaként válaszolok.

Amiket írtál, annak alapján nem vagy elkényeztetve.

a) Ha 22.00-kor szólnál, hogy menjek érted, mert most ért véget a közösségi feladatod (nem bulizás, nem haveri iszogatás!), akkor szó nélkül indulnék érted akkor is, ha nem másfél óra múlva, hanem negyedóra múlva indulna a buszod. Először is, mert ez kivételes helyzet, nem mindennapos, másrészt mert lány vagy, féltenélek. Harmadrészt azért, mert nem szórakozni voltál, hanem közösségi munkát végeztél.

b) Ha mondjuk délután várnád el ugyanezt minden különösebb ok nélkül, akkor azért kényelmesnek tartanálak, DE AKKOR NEM IS MENNÉK ÉRTED! A telefonba megmondanám, hogy nem tartom indokoltnak, mert biztonságosan haza tudsz jönni busszal is. Nálam olyan nincs, hogy megteszem, amit a másik kér, aztán UTÓLAG puffogok azon, hogy a másik miért kért erre engem. Ha apád bármilyen kérésedet elkényeztettségnek tartja, akkor ne tegye meg, pláne ne szó nélkül, hanem kereken utasítsa vissza a kérést.

A másik eset:

Nem a micsodádat vakargattad, hanem boltba mentél. Ha annyira sürgős volt apádnak, mondania kellett volna. Anyukád mintha csak azért csinálta volna meg, hogy utána együtt b...ogathassanak emiatt.

Álláspontom szerint nem vagy elkényeztetett.

Viszont a szüleid, legalábbis apukád nagyon rossz természetű. Az élő fába is belekötne. Próbálj tőle távolságot tartani: lehetőleg soha ne kérj tőle semmit, és keveset legyél vele egy légtérben. Megbeszélni meg végképp ne akarj vele semmit, mert lehetetlen.