Szingli csávóként, ti hogyan élitek meg, amikor a szüleinkkel családi ebéd van, és a tesóm hozza gyerekét, és róla szól az egész?

Ha csak hónapokig jártál egy szakemberhez, azt jelenti, hogy még mindig keresed a megfelelőt. Nem gond, mindenki ezt csinálja, tanulóévek. Csak jó lenne, ha végre megállapodnál valakinél és úgy telne el öt év. Meg még öt. Meg még öt. Hogy a végén magad zokogjál afelett, hogy mit írtál ide ki.

“Az értékek amiket én képviselek, nem érvényesülnek így” megis milyen értékek

Na, én pont ötvenes nő vagyok két felnőtt gyerekkel, de tökéletesen megértelek és csodálkozom, hogy mások ennyire nem. Valóban döbbenet ahogy sok helyen elborulnak egy gyerektől. Én például fiatalon szültem, de a teljes rokonságból senki nem érezte úgy -nagyon helyesen-, hogy a mi érkezésünktől csak a gyerekekről szól a vendégség. Sőt, rengetegszer hallgattam, milyen jó, hogy velünk jó találkozni, nem elvárás az első perctől utolsóig reflektor a gyerekre. Aztán sok év múlva tesómnak is lett kettő. Onnantól viszont bolondok háza lett a világ. Két értelmes mondatot nem lehetett váltani, a gyerekek úgy rángattak mindenkit mint akinek az a dolga, hogy őket csodálja. Már tizenévesek, de elviselhetetlen ahogy mai napig elhiszik, hogy ők a világ közepe. Csodálatosan ki is koptunk ezekről az összejövetelekről, nézzék bohócnak a maradékot, amit én nem vártam el soha senkitől azt tőlem aztán ne követelje senki. És nem mindenkinek jobb ez így, de nekünk mindenképp.

A lehetetlent várod el magadtól. A legtöbb családnál begolyóznak a gyerektől és a megszületéstől kezdve nincs semmilyen szellemi dologra igényük. Hagyd a francba, járj kevesebbet.

#34 A kérdezőt azért zavarja a gyerekre irányuló figyelem, mert róla elterelődik. Úgy érzi, hogy a figyelemért vívott versenyben ő alulmarad a saját mondandójával a gyerekkel szemben. Illetve még némileg álszent módon ugyanazon gyerek lelki fejlődéséért is aggódik, akivel ő semmilyen emberi kapcsolatot kiépíteni nem tud és vetélytársként tekint rá a generációs korkülönbség ellenére.

Értem, tehát egy járni tanuló gyerek. Azt még nem rontja el, hogy figyelnek rá, még ha túlzóak is. Ne aggódj.