Miért kell egy 18 éves gyerekkel úgy bánni, mint a haverunkkal? Milyen szülők ezek?

dehogynem irigykedsz

ha annyira megbotránkoznál ezen, akkor nem dobálnád szét a szemetet más házában

Az én szüleim is ilyenek.Annyi hogy egy bizonyos kor után nem takaritottak a szobámban.egyszer 2hétre odaköltözött a barátnőm(én is lány vagyok)a szoba úgy nézett ki mintha bombát robbantottak volna.anyu bejött párszor de egy szót sem szólt,még a barátnőm rá is kérdezett hogy miért nem csesz le bennünket.Anyuék nagyon jófejek voltak,és most is azok.Felnőtt vagyok és anyu a legjobb barátnőm.Teljesen normális életet élek,és én is igy szeretném nevelni a lányom.

Csak zárójelben az összes barátnőm irigykedett a szüleimre,és legfőkébb nálunk voltunk mert itt nem volt ellenőrzés és cseszegetés.

Az általad leírtaknak semmi köze sincs ahhoz, hogy a szülő haverkodik a gyerekével. Az lenne a haverkodás amikor a kezébe piát nyomnának, együtt vedelnének, együtt buliznának és a gyerekük úgy beszélne a szülőkkel mint "kocsis a lovával".

Inkább a gyerek el van kényeztetve, ki van nyalva a feneke, túl van féltve.

Egy kicsit most magamra ismertem. :D

Lássuk csak nálunk mi van: A fiam 17 éves.

Takarítok utána, a dohányzás nálunk tilos ( nem is dohányzik a gyerek), piálni sem szoktunk ( de volt már arra alkalom hogy a fiókjában egyszer piát találtam és akkor elbeszélgettünk vele). Bulizni nem jár el. Ha el is megy otthonról az a kérésünk a telefonját vigye magával és a megbeszélt időpontban legyen otthon.

Szóval én túlféltem a gyerekemet, de semmiképpen sem vagyok a haverja.

Pedig irigykedsz. Nyilván nem kéne egy 18 éves után felszedni a szemetet, de jobban érezted volna magad, ha az anyja a szobába érve elkezd veszekedni meg károgni? Az meg, hogy "Nekem anyám nem jönne el értem ilyenkor, ha eltörtem volna a lábam, és könyörögnék se... " - hát, nem tudom, ő sem lehet a szülők gyöngye.

Engem nem neveltek ilyen lazán, de a legjobb barátnőmet igen. Tisztességes nő lett belőle, jó szakmája van, boldog házassága, és most született babája. A másik barátnőm szülei nagyon ragaszkodtak ahhoz, hogy egyértelmű legyen, ki a szülő, ki a gyerek, ott nem egy kis beszélgetés volt a leszidás, náluk rend volt és fegyelem. Tudod, mi lett belőle? Pornószínésznő.

Majd te méshogy nevelsz, ha jól esik.

Nem lesz ott mondig valaki aki felszedje az eldobált cuccait, és egy idő után megeszi majd a kosz...

Az hogy ledobálja a cuccait a földre az az ő hülyesége,mondjuk én szülő helyében nem szedném fel és nem is szólnék semmit.Az hogy az anyjával takaritatt az nem haverság,az kihasználás és ezzel én sem értek eggyet.

Az vagyok aki ha kupit csinált nem szóltak érte de nem is takaritotak a szobájában.Az hogy 18évesen chips-es zacsival aludtam nem jelenti azt hogy felnőtt koromban koszos lennék.

Értem is eljöttek a szüleim ha szóltam nekik,vagy megkértem őket.

Mondjuk ez nálunk oda vissza működött,egyenrangú félnek kezeltek a családban,de én sem viselkedtem alpári módon a szüleimmel.Nálam például a lázadó korszak teljesen kimaradt,egyszerűen nem volt miért lázadnom.