Miért van az, hogy a szülők nem rudják elfogadni, hogy már külön életem van?

Nem olyan régen költöztem össze a párommal, de anyum igzából így nem akarja elfogadni vagy beletörődni abba, hogy külön életem van. Eleinte egyfolytában haza hívogatott stb. De ezt egy idő után feladta, mert nem ugráltam neki állandóan. Nagyon szeretek a párommal lakni, sőt mióta vele lakom szinte alig vitatkozunk, előtte viszont sokproblémánk volt, mert én nem igazán szerettem otthon lakni és emiatt sokszor rossz kedvem volt. Amióta eljöttem viszont sokkal jobban vagyok. Ha felhívom anyumat, akkor is azt kérdezi, hogy már fel sem hívod az édesanyádat (előtte 4 napja beszéltünk). Nekem kell a szabadság, ő meg ezt nem tudja megérteni. A párom szülei teljesen másak, 2 hetente látogatjuk meg őket és örülnek, hogy megyünk és nem teszik a megjegyzéseket, hogy miért nem jövünk sűrűbben stb. Csak már kicsit elegem van, hogy nem veszi észre, hogy már külön utakon járok, csinálom az életem és megtaláltam életem párját, akivel jövőre esküdünk. Már amúgy párszor mondtam neki, hogy ez az élet rendje.

Mi a véleményetek?